26. fejezet

Arra keltem, hogy csipog a telefonom. 5 új üzenet és rengeteg nem fogadott hívás.

1. Harry
Ne haragudj ! Gyere vissza kérlek. Beszéljük meg.

2. Niall
Hol vagy ? Rossz volt nélküled kelni.

3. Harry
Nessie kérlek válaszolj !

4. Harry
Szeretlek ! 

5. Niall
Jössz ma még vissza hozzánk ? Hallottam a Harry-s dologról.. Sajnálom. Ha van kedved lóghatnánk együtt ma. Puszi ; Nialler

Király .. Arrébb dobtam a telefonomat és visszafeküdtem 5 percre. Majd hallottam, hogy kopognak az ajtómon.
- Gyere ! - szóltam ki a párna alól.
- Csak én vagyok.. - szólalt meg halkan Gabi.
- Sziaa ! - mondtam és egyből felpattantam.
- Zavarlak ? - kérdezte.
- Tudod, hogy sose. - mondtam neki mosolyogva.
- Szóval.. Csak ne haragudj, hogy elrohantam.. - kezdte, de megszólalt a telefonom. Harry hívott. Betettem a  párnám alá és várakozón néztem Gabira.
- Nem veszed fel ? - kérdezte.
- Nem. Rá ér.
- De vedd fel nyugodtan.
- De nem.
- VEDD FEL ! - mondta komolyan.
- Oké-oké. - feleltem és megadóan felemeltem a kezemet.
- Háló? - szóltam bele.
- Szia. Harry vagyok.
- Jó neked. Én meg az, aki leteszi a telefont. Szia. - mondtam nem túl kedvesen, majd kinyomtam és mosolyogva néztem Gabira, akinek az arcát nem is tudnám jellemezni.
- Ki volt az ? - kérdezte.
- Harry.
- És miért nyomtad ki ? - kérdezte megdöbbenve.
- Mert most veled beszélek, és vele amúgy sincs kedvem.
- Ooooké. Szóval ne haragudj egy kicsit túlreagáltam a dolgot, de kiszellőztettem a fejemet és megnyugodtam.
- Akkor szent a béke ? - kérdeztem óvatosan és ölelésre nyitottam a karomat.
- Persze ! - kiáltott fel és összeölelkeztünk. - És, hogy telt az este többi része ?
Elmeséltem neki mindent, hogy egyszerre 4 fiú kiabálta utánam, hogy szeret és, hogy végül Zaynnel kötöttem ki egy parkban. Beszélgettünk és utána haza mentünk hozzájuk. Bedőltünk az ágyba és arra keltünk hajnalba, hogy Niall és Harry furcsán néznek ránk. Aztán, hogy végül Niallel aludtam meg, hogy Harryvel összevesztünk.
- Húha.. Esemény dús estéd/hajnalod és napod volt. - nyögte mikor a végére értem.
- Az biztos.
- És.. most akkor mi lesz veled és Harryvel ?
- Nem tudom.. Szeretem őt, de ma is beszélni akartam vele és, amit a fejemhez vágott az nagyon fájt.. Ugyanakkor ott van Niall, aki hihetetlen aranyos és tudom, hogy nagyon szeret. Szerinted ?
- Nem tudom Ness.. Ezt neked kell tudnod.
- Az a baj, hogy én sem tudom.
- Majd lesz valahogy.. - mondta. - De egyet ne felejts el ! ÉN mindig itt leszek neked. - mondta és megint megöleltük egymást.
- Köszönöm. - suttogtam neki.
- És Zaynnel nem beszéltetek esetleg rólam ? - kérdezte szégyenlősen.
- Héé ! Na, de Gabi ! - mondtam neki nevetve és játékosan vállba bokszoltam.
- Most mi van ? - kérdezett vissza nevetve.
- Semmi. Egyébként, de beszéltünk rólad.
- És mit ? - kérdezte csillogó szemmel.
- Azt mondta, hogy szeret téged, de te jobbat érdemelsz nála. Mondtam neki, hogy ezt a döntést bízza csak rád.
- Szóval azt mondta, hogy szeret engem ? - kérdezte boldogan.
- Aha. - bólintottam neki egy nagy mosollyal és örültem, hogy a barátnőm végre boldog lehet.
- Fel kéne hívnom.. Vagy átmenni hozzá. - mondta.
- Aha. - bólintottam neki.
- Menjünk áááááát. - kérlelte.
Eközben jött egy újabb sms-em.

Niall
Semmi válasz ? :(

- Oké. - mondtam neki. - De előtte lezuhanyzom és átöltözöm. 

Egy virág mintás felsőt vettem fel zuhanyzás után egy fekete cica nacival és a barna magastalpú szandimmal.

****

Bekopogtunk a bejárati ajtón és vártuk, hogy valaki ki is nyissa azt. Nem tellett 15 másodpercbe sem és Liam állt előttünk.
- Gyertek be. - invitált be mindet mosolyogva.

- Szia Liam. - Üdvözölte Gabi. - Hogy vagy ? - kérdezte 2 puszi között.

- Jól, köszi és ti ? - kérdezte mikor én is adtam neki két puszit.

- Én jól. - felelte Gabi és hangjából hallani lehetett, hogy tényleg kicsattant az örömtől.

- És te ? - fordult felém Liam.
- Hát.. Lehetnék jobban is. - mondtam és halványan elmosolyodtam.

- Zayn itthon van ? - kérdezte Gabi.
- Asszem ja. Nézd meg a szobájába. - mondta Liam és Gabi szinte fellebegett a lépcsőn.
- És te kit keresel ? - kérdezte miközben a nappali felé sétáltunk.

- Nagyon vicces.. - mondtam neki kicsit szomorúan. - Egyébként inkább Niallt. 

- Szerintem ő a konyhába lesz. - mondta nevetve, majd megcsörrent a telefonja.
- Bocsi, ezt fel kell vennem.
Biccentettem neki, hogy semmi baj, majd bementem a konyhába megkeresni Niallt. Mivel ott nem találtam, ezért benéztem a szobájába is. Ott sem volt, szóval elmentem a tv szobába, ahol meg is találtam Harry társaságába. Beléptem az ajtón és félénken köszöntem. Mindketten visszaköszöntek, majd egyszerre szólaltak meg.
- Beszélni akarunk veled.

25. fejezet

Visszajöttem *--* <3 Remélem örültök ^^ Nikii ♥

A fiúk lakásán kötöttünk ki Zaynnel és úgy, ahogy voltunk bezuhantunk Zayn ágyába. Ez talán nem volt túl bölcs ötlet, mivel pár óra múlva arra keltünk, hogy a fiúk hazaértek és most az ágy előtt állnak értetlenül és suttogva veszekednek. Pontosabban csak Niall és Harry.
- Magyarázat ? - kérdezik.
- Mit magyarázzak, hogy miért alszok ? - kérdezem dacosan.
- Hagyd majd én.. - szólal meg Zayn. - Az alvás kibaszott jó dolog ! - kezdi. - Szóval húzzátok át szépen a helyes kis hátsótokat a szobátokba, aludjatok és az majd megmagyarázza.
- Marha vicces vagy. - veti oda Harry. Majd Niallel együtt kivonultak a szobából.
Zayn morgott még egy kicsit magában, majd vissza aludt, de nekem nem ment. Ezért kimentem a nappaliba és egy pokrócot magam köré csavarva ültem ott, törtem a fejemet, és végig pörgettem az eseményeket, amióta itt vagyok, és gondolkodtam, hogy még is ki a francot szeretek
Dávidot már nem ez olyan biztos, minthogy itt ülök.
Nick iránt érzek még, de nem járnék vele már.
Harryt teljes szívemből szeretem, de ugyanakkor ott van Niall is, akit szintén imádok.. Nem tudok köztük választani. Mindannyian miattam szenvednek.
- Hé ! - szólt oda gyengéden valaki a hátam mögül, de még így is összerezzentem.
- Szia. - feleltem Niall-nek szinte suttogva.
Leült mellém és rákérdezett, amire szerintem a válasz tök szembetűnő.
- Jól vagy ?
- Úgy nézek ki ? - feleltem, lebiggyesztve az ajkaimat, hátradöntöttem a fejemet és nagyokat pislogtam, hogy ne sírjak. Mikor elmúlt a kényszer visszanéztem rá.
- Bocs, igazad van. - felelte.
- Semmi baj.
Kinyújtotta a karjait, mintha ölelést várna és én befészkeltem magam az ölébe. A fejemet a vállára hajtottam, ő pedig a hátamat simogatta. Egy idő után elaludtam, és szerintem Niall is.
Reggel hangokra ébredtem, és meglepődve de boldogan vettem észre, hogy Niall végig velem aludt. Pont mikor kinyitottam a szemem, Harry lépett be a nappaliba. Megvetően rám nézett, majd kisétált. Hurrá - gondoltam magamban. Jól indul a nap. Adtam Niall arcára egy puszit, majd felkeltem mellőle és kimentem a konyhába, ahol a többiek voltak.
- Jó reggelt. - köszöntem.
- Héé, szia. - válaszolt boldogan Louis.
- Sziaa.- mondta kedvesen Liam.
- Helloka. - felelte Zayn kómásan.
Harry csak rám nézett és kijelentette, hogy elment az étvágya. Majd kisétált a konyhából és becsapta az ajtót, mire én összerezzentem.
- Baszd meg Harry. - kiáltotta utána Zayn.
- Hisztis picsa. - mondta Louis. Liam pedig csak a fejét rázta.
- Kérsz reggelit ? - kérdezte Zayn.
- Nem, köszi. - suttogtam a könnyeimmel küszködve, majd kimentem a konyhából Harry után. Ahogy elhaladtam a békésen alvó Niall mellett a rossz kedvem ellenére sem tudtam megállni, hogy elmosolyodjak. De amint felértem a lépcsőn a halvány mosoly rögtön eltűnt az arcomról. Nagy levegőt vettem és bekopogtam Harry ajtóján.
- Tűnj el. - kiabálta.
Még egyszer kopogtam.
- Süket vagy ? - kiabálta ki megint.
De nem adtam fel és még egyszer bekopogtam. Hallottam, ahogy feláll az ágyról és halkan szitkozódik.
- Mi a francot nem lehet.. - kiabálta aztán kinyitotta az ajtót és félbehagyta a mondatot. - Mit akarsz ? - kérdezte.
- Beszélni. - feleltem halkan.
- Beszélgess Niallel. Vagy Zaynnel. Vagy Dáviddal, vagy menjél a kórházba és csókolgasd Nicket.
Ez a mondat, szinte a szívembe mart és rögtön el is kezdtem sírni, már nem akartam megmagyarázni neki semmit inkább csak elfutottam az ajtaja elől. Hallottam, hogy utánam kiált, de én nem törődtem vele, csak felvettem a cipőmet és kirohantam az ajtón. Hívtam egy taxit, mikor megérkezett beültem és elhajtottam még mindig sírva.
Haza érve, felrohantam az ágyamra és elaludtam.

24. fejezet

FONTOS: 19.-28.-ig nyaralok. Szóval addig nem lesz friss, de utána sok-sok jön.. :) Addig is kommenteljetek sokat, meg persze szavazzatok itt felül a fejléc alatt ! ;) xx. Nikii  ♥ 

- Héé ! - kiáltott fel Ádám, és az arcát simogatta, míg Gabi pimaszul mosolygott a képébe. - Ezt meg miért kaptam ?
- AZÉRT, MERT MEGCSALTÁL, BAZDMEG, AZÉRT KAPTAD ! - kiabálta Gabi, és mindenki minket nézett.
- Gabii.. Állj le légyszíves.. - mondtam neki szelíden.
- Te tudtad, hogy jön ugye ?! - kérdezte.
- Nem.. Vagy is igen, de..
- Kössz szépen ! Szép kis barátnő vagy Nessie. - mondta, majd faképnél hagyott.
Én csak meredtem utána és nem tudtam mi tévő legyek.. Tudtam, ha utána megyek azzal nem érek el semmit. Így végül Dávidék 15 perces kérlelése után bementem velük. Hatalmas buli volt, rengetegen voltak. Beléptünk és egyből a pulthoz mentünk és rendeltünk 3 vodkanarancsot.
Leültünk a bárpulthoz és hallgattuk a zenét, majd mikor elfogytak az italok a poharunkból Dávid megkérdezte nem táncolok-e vele. Én persze igent mondtam, de visszafordultam a magában roskadozó Ádámhoz, hogy jön-e velünk, csak intett a fejével, hogy nem és Dávid már is behúzott a tömegbe, ami beszippantott minket.
Hihetetlen jót táncoltunk és teljesen elvesztettem az időérzékemet vele. Visszatértek a régi érzések és jó volt egy kis nosztalgiaáradatban úszkálni, persze nem felejtettem el semmit neki. Egyik számról a másikra egyre közelebb voltunk egymáshoz, míg végül már teljesen összesimulva táncoltunk, és éget ért a szám, a varázs pedig megtört.
A színpadon elkezdtek pakolászni, mint akkor, amikor élőzenéhez készülődnek. Pár perc múlva egy szőke buksit láttam elő bukkanni a függöny mögül, de csak egy pillanatra.. Viszont ezt a szőke fejet bárhol megismerem. Még előrébb mentem, és Dávid jött utánam, majd megölelt hátulról, de én elhúzódtam tőle. Pár perc telt el talán, amikor megfogta a kezemet, de nem érdekelt túlzottan, mert Niall és a One Direction többi tagja éppen akkor lépett színpadra, és én teljesen lesokkoltam. Komolyan.. Csak álltam ott tátott szájjal.
- Hé, Ness. Mi a baj? - kérdezte Dávid és elkezdett rázogatni, majd maga felé fordított, de a fejem még mindig a színpad felé nézett, és a szemem találkozott azzal a gyönyörű kék szempárral, ami Niallhez tartozott. Az arcán többféle érzelem suhant át. Csalódottság, szomorúság és talán egy kis düh. Elkapta rólunk a fjeét, és én végig néztem a többi tagra, majd akkor vettem észre, hogy Harry feje köztem, Dávid és Niall között mozog. Sértődöttség, zavarodottság és a csalódás jelei mutatkoztak az arcán, majd ő is elfordult. Beállította a mikrofont mind az 5 fiú, majd neki kezdtek az Up All Night című számuknak. Aminek a szövegét már kívülről fújom, és imádom, de most csak mozdulatlanul álltam. Majd kirohantam a szórakozóhelyről, és a hűvös levegőn megcsapott a dejavu érzése.
Leültem a szórakozóhellyel lévő parkba, majd egy szőke, egy barna és egy fekete buksi jött ki az ajtón bentről. Mind elindultak felém, mert simán látható voltam.
- Hova tűntél ? - szólalt meg először Dávid.
- Ez ki ? - kérdezte Harry és Dávidra bökött.
- Az első két kérdést nem ismétlem meg. - mondta Niall.
- Én csak szeretnék egyedül lenni. - mondtam. - Sok ez nekem ! Értitek ? Sok.
- Micsoda ? - kérdezte Dávid.
- A legjobb barátnőm haragszik rám. Itt a volt barátom. - pillantottam Dávidra. Itt a jelenlegi. - néztem jelentőségteljesen Harryra. És itt van az a srác, aki.. - kezdtem, de mondatomat félbehagytam, mert elkezdtem sírni. Majd felálltam és el kezdtem futni.
- Várj ! - kiáltotta Niall.
- Nessie ! - majd Dávid.
- Kérlek ! - és végül Harry.
- Szeretlek ! - üvöltötték mindhárman, de én már nem reagáltam, csak szaladtam és szaladtam, mikor belebotlottam Zaynbe, aki egy padon ült és cigizett.
Megtorpantam előtte és ő felnézett. egy ideig nézett rám, majd megkérdezte:
- Cigit ? - én bólintottam. Leültem mellé, és a felém nyújtott dobozból kivettem egy szálat, és meggyújtottam.
Egy ideig csendben szívtuk a cigit az este csöndjében, majd rekedt hangon megszólalt.
- Mi a helyzet ?
- A legjobb barátnőm haragszik rám, a volt barátom bevallotta, hogy szeret. Ahogy Harry is.. És Niall is.
- A fenébe.. - szitkozódott.
- Kb. - mondtam, majd egy mélyet szívtam a cigiből, bent tartottam és kifújtam. - Veled ?
- Hát.. Szeretem Gabit. - mondta.
- De hát.. - kezdtem, de félbeszakított.
- Tudom.. De csak megakarom óvni. Én nem olyan srác vagyok,  amilyet érdemel.
- Zayn.. - néztem rá. - Ezt hagy döntse el ő. Nem dönthetsz helyette. Ő szeret téged.
- Tudom.. Csak.. Olyan nehéz minden.
- Nekem mondod ?! - az előbb 3 srác kiáltotta utánam, hogy szeret és én elfutottam egy negyedikhez. - nevettem fel keserűen.
- Az élet.. - kezdte, majd szívott egy utolsót a cigijéből, kifújta a füstöt és elnyomta a csikket.
- Szívás. - fejeztem be helyette.
- Az... - mondta majd csend állt be. - Na gyere menjünk haza. - mondta, és félkarjával átölelte a vállamat, mert elég hűvös lett és nem volt nálam kabát. Szívtam egyet a cigimből, majd eldobtam. Még parázslott egy ideig, majd eltűnt az éjszakában.. Úgy, ahogyan az előbb én is.

23. fejezet

Arra ébredtem, hogy Gabi beszél telefonon valakivel az ajtóm előtt. Nem mentem ki, csak az ágyból hallgatóztam.
"Nem.. Nem most nem tudsz találkozni vele. Nem. Értsd meg, hogy nem ! Akkor sem. Távol akarom tartani egy ideig mindannyiótoktól.. De. Igen, tudom, hogy mi történt veletek. Mi az, hogy és ? És nem érdekel. Majd pár nap múlva jelentkezik. Pihennie kell értsd meg.. Nem bírja ezt az egészet.. Jól van.. Oké. Szia." 
Kiléptem az ajtón és Gabival találtam szembe magam, aki, amint meglátott, hogy felkeltem mosolyt erőltetett az arcára.
- De jó, hogy felkeltél. - mondta.
- Aha.
- Baj van ? - kérdezte.
- Nincs. - ráztam meg a fejem.
- Óó.. Értem.
Kínos csend állt be pár másodpercig, majd kiböktem:
- Kivel beszéltél ?
- Öhh.. - kezdte és már ismerem egy ideje szóval tudom mikor hazudik.
- Az igazat Gabi. - figyelmeztettem.
Sóhajtott egyet.
- Niallel. - mondta.
- Miért nem találkozhatok velük ? - kérdeztem.
- Ness. Tudod, hogy a te érdekedben teszem, és szerintem pihenned kéne 1-2 napot. Beszéltem apukáddal Ő is jön haza.. Gondoltam, hogy meg valósíthatnánk azt a nyarat, amiről álmodtunk.. A Jonas Brothers és One Direction mentes nyarat. - mondta és reménykedve, de mégis óvatosan nézett rám.
- Rendben. - bólintottam rá, hiszen igaza van. A srácok mellett nem éltem. - Hova megyünk ma ? - kérdeztem, mire meglepődött, de rögtön el is mosolyodott.
- Ahova csak szeretnél. - mondta.
- Oooooké.. Akkor menjünk el vásárolni, és aztán nézzünk meg egy filmet a moziba aztán este menjünk el bulizni.
- Ez marha jó nap lesz ! - kiáltott fel és én hittem neki.
Visszamentem a szobámba felöltözni, amikor kaptam egy sms-t. Reméltem, hogy Harry írt, de nem fogjátok el hinni ki írt ! Dávid.. Teljesen meg is feledkeztem róla a szünetben. Nem csoda.. Amennyi minden történt velem. Megnyitottam az sms-t, és csak akkor lepődtem meg a legjobban.

"Szia. Dávid vagyok. Pár napra Londonba jöttem Ádámmal, és tudom, hogy te is és Gabi is itt vagytok.. Esetleg összefuthatnánk, vagy elmehetnénk bulizni. Ha nem akkor sincs baj, de örülnénk.. Írj vissza kérlek. Puszi."
5 percen keresztül néztem lesokkolva a telefonomat, majd megnyomtam a 'válasz' gombot.

"Szia. Öhm.. Még megbeszélem Gabival. Majd írok estig valamikor. Szia."

Oké,oké. Talán nem kéne vele találkoznom, de mi bajom lehet belőle? Már nem haragszom rá, sőt örülök neki, hogy szakítottunk különben, se Nick, se Harry nem lett volna illetve nem lenne az életembe. Átöltöztem, majd tettem fel egy leheletnyi sminket és lementem az emeletről.
- Mehetünk ? - kérdezte Gabi, amikor meglátott. Kicsit, mintha vörösek lettek volna a szemei.
- Gabi.. Jól vagy ? - kérdeztem.
- Ühüm, persze. - mondta buzgón, de azonnal elfordult.
- Héé. - mentem oda hozzá és megöleltem. - Mi a baj ?
- Zayn .. Azt mondta, hogy nem szeretne komoly kapcsolatot.. és tudod kezdtünk jóban lenni.. és megkedveltem őt..
- Gabi ! Zárd ki mára a fiúkat, oké ? - mondtam neki. - Ma csak mi ketten vagyunk !
- Rendben, igazad van. - mondta, majd elmosolyodott.

********

Rengeteg cuccot vettünk, szóval moziba már nem mentünk, mert a sok cuccot nem tudtuk volna hol hagyni. Így haza mentünk. Útközben elmondtam Gabinak, hogy Dávid írt sms-t, de kihagytam belőle azt a részt, hogy Ádám is vele van.. Először ellenezte az ötletet, de végül beadta a derekát. Rögtön válaszoltam is Dávidnak. A válasza 2 percbe sem tellett.

"Szuper. 9kor a Crystal'S előtt találkozunk. Csinosak legyetek. ;) "

Hihetetlenül izgatott voltam, és gyomorgörcsöm is volt. Hiszen még is csak 1 hónap után most találkozok először Dáviddal, plusz kíváncsi leszek, hogy Gabival és Ádámmal mi lesz. Mivel még csak 4 óra volt, bőven ráértünk. Kilakkoztuk a körmünket és divatbemutatót tartottunk a meglévő és a most vett ruhákból. Rengeteget nevettünk. Szerintem régen voltunk már így együtt, és eddig észre sem vettem mennyire hiányzott.
Végül az új ruhákat választottuk ki a bulira.

Időközben Niall hívott. Pont mikor wc-n voltam, így Gabi nem hallotta, vagy mégis csak nem tette szóvá.
- Háló ? - szóltam bele.
- Niall vagyok, szia. - szólt vissza félénken, mintha csak rá csapnám a telefont.
- Szia.. - feleltem. - Miért hívtál ?
- Hát csak hiányzott a hangod, és szeretnélek látni.. Tudom, hogy Gabi nem engedi, de valahogy nem futhatnánk össze ? - kérdezte reménykedve, és miközben beszélt eszembe jutott a csókja íze, és a puha ajkai az enyémen, de fantáziálásomat félbeszakította, hogy válaszra várt.
- Nézd.. Nekem tényleg idő kell. Plusz ma este bulizni megyünk a Crystal'S-ba, és jól szeretném magam érezni.
- Értem. - felelte, de valami bujkált a hangjában, amitől úgy éreztem készül valamire. - Akkor nem zavarlak, szia.
- Szia. - mondtam, majd letettem.

Kezet mostam, majd kimentem a fürdőből. 7 óra körül járhatott, szóval Gabival ettünk és szépen lassan, ráérősen elkezdtünk készülődni. Fél8kor készen álltunk az indulásra, és a bulizásra. Beszálltunk egy taxiba, és közben azon gondolkodtam, hogy kéne nekünk egy autó. Mert jogsim az van, és Gabinak is, de kocsink az nincs. Na mindegy. Kiszálltunk a Crystal'S előtt pontosan 9 előtt 5 perccel, de a fiúk már ott voltak. Gabi kifizette a taxit és mikor kiszállt az autóból szinte láttam, hogy az ájulás környékezi és az ereiben meghűlt a vér mikor meglátta Ádámot. Gyorsan rendbe szedte az arckifejezését, mosolyt erőltetett magára és szépen kiegyensúlyozottan elindult feléjük, velem a sarkában. Majd megállt Ádám előtt még mindig mosolyogva.
- Hé bébi... - kezdte Ádám, de nem tudta befejezni, mert Gabi jóvoltából egy hatalmas pofon csattant az arcán. 

22. fejezet

*Niall szemszöge*
Ebbe a csókba mindent beleadtam. A reményemet, a szomorúságomat, a boldogságomat és az életemet is.

*Nessie szemszöge*
Niall fantasztikusan csókol és teljesen átadtam magam ennek az érzésnek. De aztán pár másodperc múlva, mikor a hajamba túrt, rájöttem, hogy nekünk ezt nem szabad. Én Harryvel járok, és őt szeretem. Ez a csók.. Ez a csók egy kis semmiség. Persze ez nem igaz, mert abban a percben az a csók volt minden. Elhúzodtam, mert a józan ész győzött.
- Ne haragudj, én.. nekem ezt nem szabadott volna. Én Harry-t szeretem.
- Tudom, de, ha ezt nem teszem meg életem végéig bántam volna.. És tudom, hogy ez nem csak - nyomta meg a 'csak' szócskát - egy csók volt, és ezt te is tudod. Nessie.. - kezdte, majd megfogta a kezemet és a mellkasára tette - ..Érzed ezt ? Ez miattad.. érted dobog így.
- Niall.. én, én nem tudok mit mondani.
- Nem is kell. - felelte szomorú mosollyal az ajkán.
- Nekem rendeznem kell a dolgokat Harry-vel és én nem tudom, hogy..
- Ness, nyugi. Nem érdekes. - mondta, de láttam rajta, hogy a nyugodtságot csak magára erőlteti.
- Köszönöm. - suttogtam. - Nekem most mennem kell. Köszönöm a.. reggelit. - mosolyodtam el.
- Máskor is. - felelte, majd mindketten felálltunk és megöleltük egymást. Ő Elindult az egyik irányba én pedig a másikba. Gabihoz indultam, vagyis haza, de előtte, mivel útba esett a kórház beugrottam Nickhez.
A recepción nem kérdeztek semmit, mivel már ismernek. Besétáltam a szobába és leültem Nick ágya melletti székre. Még mindig rettenetesen rosszul nézett ki, de az orvosok azt mondták stabil az állapota. Minden nap megpróbáltam bejönni hozzá, és beszéltem hozzá. Reméltem, hogy ez segít, hogy tudja, én itt vagyok mellette mindig. Beszélgettem vele egy fél órát, vagyis pontosabban magamban beszélgettem, majd elbúcsúztam.

*********

Bementem az ajtón, majd ledobtam magam a nappaliba a kanapéra. Hallottam, hogy valaki lejön a lépcsőn és felültem. Gabi volt az.

- Szia. - mondtam szomorúan.

- Szia.. héé. Miért lóg az orrod? - kérdezte, majd lesietett a lépcsőn és leült mellém.

- Minden olyan nehéz.. és bonyolult.

- Ilyen az élet, drágám.. - mondta kedvesen.

- Tudom, de.. - kezdtem, de nem tudtam mit mondjak ezért lógva hagytam a mondatot.

- Mi történt ? - kérdezte.

- Sok minden.. Nagyon sok minden.

- De, hát nem láttalak olyan régen. - mondta nevetve.

- Az tény. Akkor láttál utoljára, amikor elájultam a hisztérikus rohamomban Nick-nél. - válaszképpen bólintott. - A kórházban ébredtem fel, és Niall ült mellettem. 

- Niall? - kérdezte meglepetten.
- Aha. Szóval.. Ott ült mellettem és simogatta a kezemet. Elmondta, hogy miért vagyok ott, ahol, meg, hogy Harrynek el kellett mennie és ezért van itt ő. Majd jött a nővér, kivette az infúziót a kezemből és mondta, hogy távozhatok. El küldtem Niallt egy pillanatra, mert még bementem Nickhez. Beszéltem hozzá. Azt mondtam, hogy sajnálom, ami történt vele, és azt is, ami velünk. Kértem, hogy ébredjen fel, majd mondtam neki, hogy szeretem és arcon pusziltam. Mikor megfordultam Harry állt az ajtóban egy nagy csokor virággal, és könnyes szemekkel. Minden szavamat hallotta.. csak annyit kérdezett, hogy miért, mire én elkezdtem mondani, hogy nem úgy szeretem Nicket, de csak megrázta a fejét és elment, a virágot pedig a kukába dobta. utána kiáltottam, de nem fordult meg.. Kivettem a virágot a szemetesből és elkezdtem sírni, miközben leültem a földre. Niall akkor jött vissza és felszedett a földről, majd haza akart hozni, de mivel én elaludtam hozzájuk vitt. Felkeltem és éppen Zayn veszekedett az ágyam mellett suttogva Niallel. Mikor látták, hogy felébredtem akkor Zayn kiment és Niall kérdezte, hogy nem vagyok-e éhes. Mivel igent mondtam, ezért lementünk és Zayn végig dühösen nézett rám. Elmentünk a Nando's-ba enni, ahol összeszólalkoztam egy rajongóval. Niall kivitt onnan és leültünk egy padra, a parkban. Beszélgettünk.. és megcsókolt. 

- Várj ! Niall megcsókolt ? - kérdezte és láthatóan meglepődött. Csak bólintani tudtam. - Zaynnel, majd én beszélek.. Őt lerendezem bármi baja is van.

- Az a baja, hogy Niall szeret engem.

- Óóó.. - felelte.

Megint elkezdtem sírni, és Gabi magához ölelt, míg én csak sírtam és sírtam. Hosszú idő után befejeztem, és Gabi javaslatára a szobámba mentem és lefeküdtem aludni.

21. fejezet

Köszönöm nektek a több, mint 2000 oldalmegjelenítést ♥♥♥

- Hát ez meg mi volt? - kérdezte mikor már 10 perce a karomnál fogva húzott és megérkeztünk egy parkhoz, ahol leültünk.
- Nem hallottad mit mondott.. - suttogtam magam elé meredve, mert rettenetesen voltam. Minden miatt. Az miatt, hogy Harry haragszik rám, hogy Nick kórházban van, hogy Zayn is haragszik valamiért, és, hogy a rajongókkal kiabáltam. Minden az én hibám.. Eközben Niall magyarázott valamit, de én a gondolataimba voltam mélyedve.
- Haza megyek. - böktem ki. - Úgy értem Bécsbe haza. Anyuhoz.
- Mi ? Nem ! Mivan ? Itt maradsz ! - mondta Niall, és eléggé megzavarodott.
- Minek ? Minek maradjak itt ? - éreztem, hogy a könnyeim kitörni készülnek. - Minden az én hibám ! Harry haragszik rám, és én tehetek róla. Nick kórházban van, és én tehetek róla. Az előbb a rajongókkal kiabálta, és ez is az én döntésem volt. Sőt láttam, hogy néz rád Zayn és lefogadom, hogy ahhoz is van közöm és az is az én hibám ! - miközben ezeket soroltam a könnyeim sorba hullottak végig az arcomon, majd le a földre.
- Nessie.. ! - kezdte Niall, majd megrázta a fejét és elhallgatott, pár másodpercig csak a zokogásom zaját lehetett hallani kettőnk közt. Majd sóhajtott egyet és újból neki kezdett. - Harry meg fog békélni veled.. Mert ő szeret téged. - mondta, de úgy, mintha fájna neki kimondani. - Nick pedig.. Nos Nick magának csinálta. Nem mondom, hogy megérdemelte, de arról sem te tehetsz ! A rajongók.. Őket most hagyjuk, hidd el nem haragszanak, és Zayn.. hagyjuk. - mondta és elfordult.
Közelebb ültem hozzá a padon, és egyik lábamat átvetettem, így, ha felém fordul tökéletesen szembe vagyok vele.
- Niall. - súgtam neki, és megöleltem, de még mindig nem nézett rám. - Niall, mi van Zaynnel ? - kérdeztem.
- Nem fontos. - mondta. - Egyél.. Nem akarom, hogy elájulj. - terelte el a témát, de én nem felejtettem el. Kivettem a zacskóból egy áfonyás muffint és beleharaptam. Lenyeltem, és újra Niallre néztem, aki végre felém fordult. A szeme könnyes volt.. Ismeritek azt az érzést Ti is biztosan, amikor meglátsz egy édes kölyökkutyát az állatmenhelyen és annyira szomorúan, de mégis édesen néz, és legszívesebben megölelgetnéd, és össze-vissza puszilgatnád. Nos Niall is ilyen.. Egy aranyos kölyökkutya, akinek rengeteg szeretetre és persze kajára van szüksége. Rögtön megöleltem, mire ő közelebb húzott magához.
- Tudod miért haragszik Zayn? - kérdezte suttogva és az arca meglehetősen közel volt.
- Nem. - szinte leheltem a szavakat.
- Mert nem szeretné, ha tönkre tenném a kapcsolatotokat Harry-vel. - súgta.
- Tönkretenni ? - kérdeztem megzavarodva és kicsit hátrébb húzódtam.
- Vannak dolgok, amiket nem tudsz rólam. - felelte és lesütötte a szemét.
- Ugye nem vagy vámpír ? - kérdeztem majd enyhén felnevettem, és hirtelen elkomolyodtam, mivel nem válaszolt. - Niall ?
- Ami azt illeti.. - nézett vissza rám. - De. Az vagyok..
Erre felkaptam a fejemet, és ő tok komoly arccal nézett rám.
- MI VAAAAAAAAN ?! - kérdeztem és egyből felpattantam, és ő látva az arckifejezésemet elkezdett nevetni. De olyan hangosan, hogy páran ránk néztek, hogy mi baja van. Mjad le esett nekem is és már mind a ketten nevettünk. Fojt a könnyünk és a hasunkat fogtuk, mire abbahagytuk.
- Na jól van, Horan ! Megjegyeztelek. - fenyegettem meg a mutató ujjammal.
- Jézusom, azt a fejet... - mondta, de nem tudta befejezni, csak rövid nevetési szünettel. - látnod kellett volna.
- Jól van. - mondtam, majd úgy tettem, mint, aki bedurcizott. Karba fontam a kezemet és lebiggyesztett ajkakkal bambultam mérgesen.
- Tudod ilyenkor nagyon édes vagy. - felelte mosolyogva, mire én elpirultam.
- Tudod ilyenkor, mikor ilyeneket mondasz nagyon-nagyon édes vagy. - feleltem neki.
- Nagyon-nagyon? - kérdezett vissza.
- Hát igen.. Mert alapból édes vagy, szóval az már egy nagyon.. és ilyenkor még inkább szóval az már 2 nagyon, azaz nagyon-nagyon, mármint mind nagyon édesek vagytok nem csak te és.. - zavarban voltam és hebegtem összevissza.

*Niall szemszöge*
Nessie éppen most vallotta be, hogy édesnek tart, és most meg hihetetlenül zavarban van és olyan édesen hebeg-habog itt összevissza. Hajrá Horan ! Ha most nem akkor sohasem.

*Nessie szemszöge*
Éppen próbáltam kimagyarázni magam, amikor Niall egy váratlan dolgot tett.. megcsókolt.

20. fejezet

Sziasztok ^^ Ha meg lesz ma a 2000 oldal megjelenítés akkor jön még egy rész ! ;) <3 Puszipáá:)

Arra ébredtem, hogy valakik mellettem suttogva veszekszenek. Kinyitottam a szememet és ott állt az ágy mellett, amiben aludtam Niall és Zayn. Mikor meglátták, hogy ébren vagyok, abbahagyták. Zayn még oda súgott valami olyasmit Niall-nek, hogy ezt még folytatjuk, de ő már nem figyelt. Csak oda pattant mellém és nézett.
- Hol vagyok? - kérdeztem tőle, miközben felültem.
- A .. szobámba. .- mondta és elpirult.
- Értem, és .. Te hoztál ide? - kérdeztem bizonytalanul.
- Aha. - felelte. - Mert elaludtál a kocsiba és nem tudtam te hol laksz. Ezért hoztalak a szobámba. - felelte félénken.
- Értem, köszönöm. - mondtam neki és elmosolyodtam.
- Máskor is. - felelte és ő is elmosolyodott, és észrevettem, hogy valójában Niall milyen helyes, másképp, mint Harry, de ő is az.

- Nekem mennem kell. - mondtam neki.
- Már is? - kérdezte.
- Öhm.. igen. De.. - kezdtem és nem tudtam megkérdezzem-e. - Harry itt van? - kérdeztem suttogva.
- Óó.. Nincs.. - felelte csalódottan, mint, aki mást várt.
- Értem.. - mondtam csalódottan, mert én tényleg más választ vártam.
- Nem vagy.. éhes? - kérdezte.
A gyomrom éppen akkor kordult meg jelezve a választ.
- Úgy hallom igen. - mondta és felnevettünk. - Gyere. - mondta, majd megvárta, amíg kimászom az ágyból, majd kézen fogott és elindultunk. Lent a nappaliba a fiúk ültek, és amint megláttak minket Zayn mérgesen nézett Niallre, mire ő elengedte a kezemet és lesütötte a szemét. Liam és Louis zavarodottan néztek ránk egy ideig, majd összenéztek, rántottak egyet a vállukon és tovább nyomkodták a telefonjukat.
- Elmentünk reggelizni a Nando's-ba. Hali. - mondta, majd elindult az ajtó felé.
- Sziasztok.. - feleltem halkan, és kerültem Zayn tekintetét, aki még mindig dühösen meredt rám.
Kiléptünk az ajtón és egy enyhe, de csípős fuvallat csapta meg az arcom, és így egy kicsit magamhoz tértem. Nem értem Zayn miért nézett rám dühösen. Nem mehetek el egy barátommal reggelizni, aki történetesen Harry barátja is? csak mentem előre és nagyon elgondolkoztam. Nem figyeltem sehova, de egyszer csak, nagy duda szó és egy kéz visszarántott. Akkor eszméltem fel egy autó majdnem elcsapott és én még csak észre sem vettem volna. A kéz, aki visszarántott az pedig nem volt más, mint Niall.
- Hé ! Nessie jól vagy? - kérdezte Niall és láttam rajta, hogy nagyon aggódik. Így elmosolyodtam, de a sírógörcs volt rajtam és csak annyit mondtam, hogy:
- Persze Niall. Minden rendben, miért? - kérdeztem és próbáltam a mosolyt vagy már inkább talán grimaszt az arcomon tartani.
- Nessie.. Ne nézz hülyének. - mondta szomorúan.
- Nem Niall.. Én nem.. - kezdtem, de félbeszakított.
- Nem nézel hülyének, igen. Tudom, persze. - mondta, majd megrázta a fejét és gyorsabban szedte a lépteit. Láttam rajta, hogy valami őt is nyomasztja és még az is rosszul esik neki, hogy nem mondom el mi bánt.
- A Nando's-ban beszélünk jó? - kérdeztem, de inkább hangzott kijelentésnek. Niall bólintott, és tényleg maga alatt volt. Nem csillant fel a szeme és nem mosolygott rám. Hihetetlenül megsajnáltam, hiszen annyira aranyos, amikor mosolyog.. Ezért odamentem és a karomat a karjába fonva mentem tovább. Ez már megtette a hatását, és kaptam egy mosolyt. Nem volt az igazi, de ez is tökéletes volt.
A Nando's-ban elég hosszú sor állt, és rengeteg visító rajongó kezdett el minket a sorban állás közben megrohamozni különböző kéréseivel, és kérdéseivel. Csak, hogy értsétek mire gondolok:
"Ti most akkor jártok? De te - mutatott rám egy lány - nem Harryval jársz? Hogy hogy itt vagytok? Annyira örülök, hogy látlak titeket. Nagyon aranyosak vagytok. Szegény Harry. Hülye k***a, és egyéb khm. jelzők. Plusz a rengeteg kép és autogram kérés."
Mindre udvariasan válaszolgattunk, de ezeknél a durva jelzőknél bepöccentem, és ránéztem a csajra, aki szerencsétlenségére elég közel volt ahhoz, hogy halljam, amit a barátnőjének suttogott.
- Te meg ki a franc vagy, hogy ítélkezz felettem? - kérdeztem tőle ingerülten, mire szokás szerint fülát-farkát behúzva elpirult. - De most úgy komolyan.. Ismersz te engem? Mert szerintem NEM ! Addig pedig senki ne ítélkezzen felettem. Pláne, hogy Niall a barátom és csak elmehetek már a barátommal reggelizni nem ? Harry-vel járok, és, akinek valami nem tetszik nyugodtan szóljon. - Az egész étterembe csönd lett, még a dolgozók is megálltak egy pillanatra, de folytatták a munkát.
- Én úgy hallottam már nem vagytok együtt. - mondta egy önelégült mosoly kíséretében egy lány.
- Igen ? Hát drágám ne örülj, mert rosszul hallottad. - mondtam majd rá kacsintottam.
Niallnek oda adták a rendelt kaját, és ő megfogva a karomat kiráncigált a megszeppent rajongók bűvköréből, ki az utcára.

Átléptük..♥

Átléptük az 1700. oldal megjelenítést is.. ^^ 

Köszönöm  ♥  ! 

Egyébként ma valószínűleg nem lesz rész, mert megyünk el és ott alszunk rokonoknál, de holnap megpróbálok hozni kettőt.. ;) 

Puszipáá: Nikii ♥

19. fejezet

Arra ébredek, hogy valaki simogatja a kezemet, és, hogy kórház szag van. Kinyitom a szemem és érzem, hogy a fejem még mindig kótyagos.
- Harry? - kérdezem, de amikor már kitisztul a látásom egyből kipattannak a szemeim, mert, ha hisztitek, ha nem Niall simogatta a kezem. - Niall? Mit csinálsz? - kérdezem zavartan.
- Öhm, én csak.. Bejöttem, mert Harry megkért, mert neki el kellett mennie. - mondta és teljesen elpirult az arca és iszonyat aranyos volt.
- Éééértem. - és direkt nem vettem észre, hogy eltért a válasza a kérdésemről. - És én miért vagyok itt? - kérdeztem, mikor ráeszméltem, hogy egy kórházi ágyban fekszem infúzióval a kezemben.
- Hát mikor bementetek Nickhez, te elkezdtél sírni, sőt hisztérikusan sírni és kiakartak vinni Nicktől, mire te elájultál, és tudod ez egy kórház. Szóval gondolták befektetnek egy ágyba, amíg lecsöpög az infúzió.
- Értem.. - mondtam, majd a számba haraptam és kínosan éreztem magam, több dolog miatt is. Az első lehet, hogy Harry ezért ment el? Mert azt hiszi még mindig Nicket szeretem? és vajon ez nincs csak egy picit tényleg így? A másik pedig, hogy Niall még mindig fogja a kezemet. Megakartam szólalni, de akkor bejött a nővér.
- Ó, de jó, hogy már ébren van. Megnézem az infúziót és szerintem haza is mehet a barátjával. - mondta mosolygósan, majd Niall-re és rám nézett.
- Köszönöm, de ő nem a barátom. - mondtam.
- Áá.. Értem. - mondta, majd zavartan a kezünkre pillantott, amit Niall továbbra sem engedett el. A nővér megállapította, hogy az infúzió kiürült, majd kivette a branült a kezemből, majd elköszönt ugyanolyan mosolygósan, mint ahogy bejött és ki sietett. Én felültem majd a kezünkre pillantottam, utána pedig Niall-re. Nem vette a lapot, így elengedtem én a kezét. Felvettem a szandálomat, megfogtam a táskámat és szóltam Niallnek, hogy jöjjön, majd kiléptünk a kórteremből.
Megálltam az egyik ajtó mellett.
- Várj ! Ide még be kell mennem. -  szóltam neki, majd beléptem Nick kórtermébe, ahol jelenleg nem volt látogató.
- Oké. - felelte Niall, az immár csak résnyire nyitva hagyott ajtó mögül, és, ha jól láttam oda ment a nasis automatához.
- Szia Nick. - tudtam, hogy nem fog válaszolni, de minden szavamat hallja. - Sajnálom, ami történt veled.. - majd kis szünet után hozzátettem. - és velünk.. Kérlek ébredj fel. Nagyon kérlek. - könyörögtem neki és a forró könnycseppek megint végig gördültek az arcomon. - Szeretlek. - mondtam neki, ami persze nem teljesen volt igaz, mert már Harryt szeretem, de reméltem, hogy tényleg hallja és felébred. Adtam egy puszit az arcára, majd letörölgettem egy zsepivel a könnyeimet és mikor megfordultam rögtön megtorpantam az ajtóban ott állt Harry, a kezében egy csokor vörös rózsával és a szemében szomorúság ült, szinte majdnem sírt.
- Miért ? - kérdezte és a hangja megcsuklott ennek a rövid szónak a végén.
- Harry ezt te nem érted.. Én nem úgy szeretem Nicket. - mondtam neki az igazságot, de ő csak megrázta a fejét kidobta a csokrot a mellette lévő kukába majd megfordult és elment. De még mielőtt megfordult volna láttam, hogy egy könnycsepp gördül le az arcán.
- Harry várj ! - kiáltottam utána. De ő nem fordult vissza, sőt egyre gyorsabban ment, mire eltűnt a szemem elől. A könnyeim újra a helyükön voltak.. Az arcomon gördültek. Kivettem a gyönyörű rózsát a szemétből, és elolvastam rajta a kis kártyát.

" Gyönyörűségemnek, sok szeretettel. Egy nem titkos hódolód, Harry. "

Erre még jobban folytak a könnyeim, majd Niall sétált felém. Amint meglátott oda rohant hozzám, és felsegített a földről.
- Haza viszlek jó? - kérdezte és átölelt, míg én csak bólintottam és magamon kívül voltam. Majd nem emlékszem semmire, mert Niall kocsijában elaludtam.

18. fejezet

... hogy legyél a vokalistánk ! És egy-egy alkalommal énekelhetnél is velünk a főszámainkba. - mondta Harry boldogan, és nekem elállt a szavam. Komolyan a döbbenettől nem tudtam megszólalni.
- Hahó ! Ness. - integetett el az arcom előtt Gabi.
- Öhm, bocsi, de.. huhh.- mondtam.
- Szóval ? - kérdezte Zayn sürgetőn.
- Hát.. Azt hiszem igen ! - feleltem és egy óriási mosoly terült el az arcomon, és magam is meglepődtem, hogy mennyire lázba hozott. Ekkor csörgött a telefonom.
- Háló ? - szóltam bele.
- Szia kicsikém. - Apu volt az.
- Szia apu, mi a helyzet ? Mikor jössz haza ?
- Hát sajnos üzleti úton vagyok, és még leszek is egy darabig.. De megvagytok ugye ? Jonasék vigyáznak rátok?
- Hm.. Hát persze. - feleltem.
- Ez nem volt túl meggyőző.
- Ja, bocsi. Csak elgondolkoztam.
- Értem. De nekem mennem kell, most lesz egy megbeszélésem. Ne haragudj. Szeretlek.
- Szia. Én is ! - mondtam, majd letettem.
Gabi aggódon nézett rám. Gondolom azt hitte baj van.
- Nincs baj vele. - mondtam neki, hogy megnyugodjon.
- És veled ? Minden rendben ? - kérdezte.
- Persze. - feleltem, bár magam sem tudtam. Azt reméltem, hogy ezt a nyarat apuval töltöm, de mindegy.
Gabi még mondani akart valamit, de akkor megszólalt a csengőhangja, ami One Direction volt, ha jól hallottam. Gabi elpirult, mert a srácok felnevettek.
- Háló? Igen. Nem. Micsoda? Hol? Azonnal megyünk! - majd letette és rémülten nézett rám. - Nick ideges volt.. és elment.. és autóbalesete volt.
- Ugye most csak viccelsz ? Melyik kórházba szállítják ? - nagyon megijedtem, hisz lehet, hogy nem vagyunk együtt már, de akkor is volt köztünk valami, és egyenlőre együtt lakunk.
- Kicsim, veled menjek ? - kérdezte Harry, mire bólintottam, de már fél lábbal kint voltam a TV szoba ajtóján Gabival a sarkamban.
Hívtunk egy taxit és Gabi mondta a sofőrnek, hogy a Központi Kórházba, de nagyon gyorsan. Röpke 10 perc alatt ott voltunk, de nekem egy örökkévalóságnak tűnt, mire kiszálltunk. Berohantunk az ajtón és a recepcióhoz mentünk.
- Nick Jonas, autóbalesete volt. - mondtam, de csoda, hogy a recepciós értett belőle valamit, mert úgy hadartam.
- Hé Ness ! - kiáltott valaki oda. Megfordultam és Joe meg Kevin volt az.
- Mi is most értünk ide. - mondta Gabi.
- Kérem várjanak itt a Doktor úr, bizonyára nem sokára értesíti önöket Mr. Jonas állapota felől. - mondta a recepciós.
Leültünk a várakozásra fent tartott székekre, és egy 15 perc múlva az orvos is kijött.
- Jó napot ! Önök Nick Jonas hozzá tartozói ? - kérdezte és ránk nézett, tekintete vészjósló volt.
- Jó napot ! Igen. - felelte Kevin. - A testvére vagyok.
- Értem. Nos Mr. Jonas állapota nagyon rossz.. Több bordája eltört, a lába is és egy hajszálon múlt, hogy a gerincoszlopa is megsérüljön. Kómában van.
- De ugye felépül ? - kérdeztem és éreztem, hogy forró könnyek áztatják az arcomat.
- Nem lehet tudni semmit. Napok múlva derül ki.
Most már tényleg eltört a mécses és zokogtam. Joe és Kevin is bekönnyezett, de nem sírták el magukat. Gabinak is legördült pár könnycsepp az arcán.
- Ha bármit tudok azonnal jövök.. - mondta a doktor, majd el ment volna.
- Várjon ! - szóltam utána, és visszafordult. - Be lehet... Be lehet menni hozzá ? - kérdeztem a könnyeimmel küszködve.
- Igen, de csak kettesével.
- Először bemehetek én ? - kérdeztem.
- Persze. - mondta Joe. - Megyek veled.
- Erre tessék. - mondta az orvos és mi mind követtük.
Az orvos kinyitotta előttünk az ajtón, mi pedig Joe-val beléptünk. Azonnal megcsapott a még kintinél is erősebben érezhető kórházszag, és a gépek pittyegése egyszerűen borzalmas volt. Nem beszélve Nick állapotáról. Elkezdtem megint zokogni, de most már szinte hisztérikusan. Majd nem emlékszem másra csak, hogy megbillent a föld, erős kezek ragadtak meg, mielőtt földre zuhantam volna és sötétség.

17. fejezet

Miután beszélgettünk Harry felajánlotta, hogy megmutatja a házat. Hatalmas volt, de tényleg. Volt játékszoba, a fiúknak a saját szobája, egyéb szobák, vendég szobák és tv szoba. Ahova bementünk és le is ültünk. Csendben figyeltük a TV-t mikor egyszer csak Niall felkiáltott.
- Tudom honnan vagytok ismerősek ! - mire kérdőn néztünk rá folytatta - Te jártál Nick Jonassal - mutatott rám - és ott voltatok Miley buliján is. Te - mutatott Gabira . Joe Jonassal táncoltál.
- Niall.. Igazi zseni vagy ! - mondta Harry, mire mind elnevettük magunkat.
- Most mi van ? - kérdezte szomorúan.
- Az öcsi, hogy erre már mindenki rá jött. - felelte Zayn.
- Jaaa.. - mondta Niall és beleharapott egy csokiba, amit a zsebéből húzott ki. Érdekesen nézhettem rá, mert megszólalt:
- Ne nézz így ! Szeretek enni. - vonta meg a vállát.
- Oké-oké, nem szóltam egy szót se. - mondtam majd elmosolyodtam.
- Unatkozooooom.. - mondta Gabi, aki éppen egy babzsákfotelba süppedt bele. Zayn egyből oda kapta a fejét, majd Niall és Liam.
- Ezen segíthetünk .. - kezdte Liam.
- Bizony ! - mondta Niall.
- A szobámban. - fejezte be Zayn és Gabira kacsintott, mire ő elpirult.
- Na de srácok. - mondta Louis.
Harry felállt, megfogta a kezemet és kihúzott a szobából.
- Ezt most miért ? - kérdeztem, mire magához húzott és megcsókolt.
- Csak, mert szeretlek. - mondta mikor abbahagyta.
- Én is, de ezt bent is elmondhattad volna. - mosolyogtam rá.
- Mit csináljunk ma ? - kérdezte, és közben a hajammal játszott.
- Nem tudom. - feleltem. - Mit szeretnél ?
- Neked kell döntened. - mondta.

*Gabi szemszöge*
Harry felállt és magával vitte Nessiet. Hát ez csúcs. De én meg itt maradtam ezzel a négy kis cukisággal. Alig tudom vissza fogni magam, hogy ne sikítozzak. Tényleg nagyon unatkozom, és a fiúk még mindig TV-t néznek. Elkezdem fonogatni a hajam és közben az Up all night-ot dúdolgatom. Mire végzek pár tinccsel - amik egész jól sikerültek - arra figyelek fel, hogy a fiúk engem bámulnak.
- Ugye ti is hallottátok ? - kérdezte Liam.
- Up all night. - mondta Niall.
- Aha. - mondta Zayn.
- Énekelj nekünk ! - kérte Louis.
- Én nem igazán tudok. De Nessie csodálatosan énekel ! - mondta.
- IGEEEEN ? - kérdezték.
- HAZZA TOLD IDE A SEGGEDET ! - kiabálta Zayn, mire Liam csúnyán nézett rá, és kelletlenül hozzátette: - LÉGYSZÍVES !

*Nessie szemszöge*
Zayn kiabált ki Harrynek, hogy menjen be. Na jó nem egészen így fogalmazott, de a lényeg ez volt, tehát visszamentünk és levágódtunk az eddigi helyünkre.
- Mi a stájsz ? - kérdezte Hazza.
- Te tudtad, hogy a barátnőd tud énekelni ? - kérdezte Zayn megnyomva a tud szócskát.
- Nem. - mondta Harry és rám nézett. - De ti honnan tudtátok ? - nézett vissza a fiúkra, mire ők Gabira néztek , aki némán és alig észrevehetően megrázta a fejét.
- Az nem fontos. - mondták.
- Énekelj ! - mondta Harry nekem. - Légyszíves.
- Nem szeretnék.
- Miért ? - kérdezte Niall. - Gabi azt mondta.. - kezdte, majd gyorsan elhallgatott. 4 dühös szempár meredt rá, és Zayn még egy nyaklevest is adott neki. Én pedig Gabira meredtem.
- Miért ? - kérdeztem Gabitól.
- Hát csak véletlenül kicsúszott.. Nem gondoltam, hogy ez akkora baj. - mondta ártatlanul.
- Mindegy. - mondtam. - Nem énekelek. - mondtam a fiúknak.
- De miért ? - kérdezték.
- Csak.. Mert.. Áhh. - minek titkoljam el ? Inkább el mondtam. - Szeretek énekelni, de David-es korszakomba énekeltem nagyon sokat és azóta valami eltört bennem. Mostanában már csak max. a zuhany alatt énekelek.
- David ? - kérdezte Harry.
- A volt pasim.. Még Nick előtt. Ő is megcsalt. - mondtam.
- Kérlek. A kedvemért. - suttogta Harry és láttam, hogy ez valamiért fontos neki.
- Hát jó.. Legyen. - egyeztem bele. - És mit ?
- Justin új számát - kérte Gabi. - Az olyan jó.
- Öhh. Oké. - mondtam, majd elkezdtem.

"I'm under pressure, seven billion people in the world trying to fit in
Keep it together, smile on your face even though your heart is frowning
But hey now, don't know girl, we both know what to do
But I will take my chances...

As long as you love me, we could be starving,
We could be homeless, we could be broke
As long as you love me i'll be your platinum, i'll be your silver, i'll be your gold
As long as you lo-lo-lo-lo-lo-lo-love me
As long as you lo-lo-lo-lo-lo-lo-love me"
Befejeztem és 5 döbbent szempár meredt rám, mivel Gabi már hallott énekelni.
- Ez.. - kezdte Niall és a szeme csillogott
- Valami.. - folytatta Zayn, akinek az arcán egy hatalmas mosoly terült el.
- Fantasztikus. - fejezte be együtt Harry, Liam és Louis megbabonázott szemekkel.
- Nekem van egy ötletem. - szólalt meg Zayn.
- Szerintem egyre gondolunk tesó.- felelte neki Harry, de még mindig mindenki csak engem nézett.
- Ne bámuljatok már így. - kértem őket, mert így is elég zavarban voltam.
- Bocsi. - felelték és elfordultak.
- Srácok gyertek csak. - mondta Louis és félre hívta őket.
Sokáig beszélgettek, míg én meguntam és odamentem Gabi mellé.
- Szerinted miről beszélnek ? - kérdeztem.
- Én sejtem. - mondta Gabi.
- És miről ?
- Rólad ! - felelte és elnevette magát. De mikor meglátta az arckifejezésemet, abbahagyta és azt mondta. - Hé ! Ne vágj már ilyen fejet. Az éneklés nem bűn, kivéve, ha nincs hangod, de neked van méghozzá gyönyörű. Nem fognak lefejeztetni. Nyilván van egy kis megbeszélni valójuk valamiről. Nem tudom. - mondta és átölelt. Leültem a mellette lévő babzsákfotelre épp, amikor a srácok emgfordultak és elültek a kanapékra.
- Szóval.. - kezdte Louis.
- Arra jutottunk, hogy..

Köszönöm ! :)

Sziasztok !

Átléptük az 1000 oldalmegjelenítést ! :) Nagyon nagyon köszönöm.. :) Imádlak Titeket <3 

16. fejezet

Lementünk a nappaliba, hogy elköszönjünk a többiektől. Nick a kanapén ült és maga elé bámult, majd mikor meghallotta, hogy 'valaki' jön le felkapta a fejét, de, amint meglátta, hogy Harryvel egymás kezét fogjuk ideges lett és kirohant a helyiségből. Gabi és Joe a bárpultnál beszélgettek komoly arccal, Kevin pedig nem volt sehol.
- Elmentünk, majd jövünk valamikor. - szóltam oda Gabiéknak.
- Merre mentek ? - kérdezte Gabi.
- Hát.. igazából nem tudom.
- Meglepetés. - mondta Harry és kacsintott.
- Hé, Gabiék nem jöhetnének velünk ? - kérdeztem Harryt.
- De persze, ha szeretnének.
- Nos ? - fordultam feléjük vissza.
- Nekem dolgom van, bocsi. - mondta Joe.
- Én viszont szívesen megyek veletek. - mondta boldogan.
- Akkor jó. - mondtam.
Kimentünk az ajtón és furcsa volt, hogy Joe és Gabi nem csókolták meg egymást, de nem tettem szóvá. Taxival mentünk, mert nekem még nincs se jogsim, se kocsim. Ahogy Gabinak se, Harryé pedig nem volt a közelben. Kb. 15-20 percet mehettünk, de nem igazán figyeltem, mert megtudtam, hogy Joe és Gabi szakítottak, vagy is nem szakítottak csak megbeszélték ezt a dolgot kettejük között, hogy a tegnap este csak egy kis 'semmiség' volt. Gabi azt mondta jobb így, és őszinte mosoly terült el az arcán. Nem igazán értettem, de ráhagytam. Kiszálltunk a taxiból és egy nagy emeletes ház előtt voltunk, ami gyönyörű szép volt.
- Te.. itt laksz? - kérdeztem, mert bár a mi házunk se volt semmi az övék egy álom.
- Hát.. Igen. Pontosabban lakunk. - mire kérdőn néztünk rá folytatta. - A srácokkal.
- Te elhoztál minket az igazi One Direction házba ? - kérdezte Gabi, és a szeme fanatikusan csillogott. Mikor meglátta a fejemet, lecsillapodott.
- Szóval te is fan vagy ? - kérdezte Harry nevetve.
- Hát.. Aha. - és Gabi szeme megint felcsillant.
- Értem, és ki a kedvenced ? - kérdezte és közben elindultunk a bejárat felé.
- Hát.. öhm.. - kezdte Gabi.
- Várj ! Kitalálom. - állította meg Harry. - Én ugye? - kérdezte nevetve. - Csak viccelek.. Szerintem Zayn, vagy Niall-
- Te is. - mondta Gabi és elpirult. - De persze semmi személyes, és nem vagyok beléd szerelmes, nem tetszel csak aranyos vagy. Ennyi ! - tette hozzá Gabi nehogy félre értsem, vagy esetleg Harry értse félre.
- Értem. Szóval ki a fő kedvenc ? - kérdezte izgatottan.
- Titok. - mondta Gabi.
- Jajj, ne már. - és kiskutya szemeit bevetve Gabira nézett, aki elkapta a fejét.
- Nem ! Akkor sem mondom el ! - mondta.
- Hát jó.
Harry benyitott az ajtón és elkiáltotta magát:
- MEGJÖTTEEEEEEEM !
Kb. 10 másodperc múlva lábak dobogását hallottuk és 4 fiú futott felénk. Pontosabban Harry felé. De, amint meglátták, hogy nem egyedül van megtorpantak. A szőke hajú srác még el is esett.
- Basszus Niall.. Már is levettek a lábadról ? - kérdezte egy sötét barna hajú srác, mire mind felnevettünk.
- Szóval kedves Harold, be is mutatod őket vagy csak gyönyörködjünk bennük ? - kérdezte egy másik srác, akinek világos barna haja van és egy I love Carrots póló van rajta.
- Ő itt Nessie. A barátnőm. - mutatott rám. - És ő pedig Gabi. - mondta majd Gabi felé biccentett.
- Sziasztok. - köszöntünk Gabival.
A szőke hajú srác - Niall - oda állt Gabi elé és csak ennyit mondott:
- Gyönyörű vagy. - mire Gabi elpirult.
- Köszönöm Niall. - erre Niallnek felcsillant a szeme, én pedig meglepődtem, hogy tudja a nevét.
- Jólvan Niall. Nyugi. - mondta egy másik világos barna hajú srác és arrébb vitte Niallt.
- Zayn vagyok és igaza van Niallnek veled kapcsolatban. - lépett elő a sötét barna hajú srác.
- Én meg Liam. - felelte az, aki elvitte Niallt.
- Én meg répaman. - felelte komoly arccal, a répa pólós.
- Vicces vagy Louis. - mondta Niall.
- Én meg Harry vagyok. - mondta Harry és elkezdett röhögni, majd megcsókolt, csak egy gyors szájra puszi volt, de a pillangók és a bizsergés még hosszú percekig megmaradtak.
- Mit csinálunk ma ? - kérdezte Harry.
- Esetleg leülhetnénk. - mondta Liam.
- Jó ötlet ! - felelte Gabi.
Mindannyian leültünk a nappaliba, a fiúk gyorsan oda futottak és úgy terpeszkedtek, hogy senki se férjen el.
- Sajnos az ölembe kell ülnöd. - mondta Zayn Gabinak és rákacsintott.
- Fiúk ! - szólt rájuk Hazza.
- Mi van ? - kérdezték, mire Harry komolyan rájuk nézett és leültek immár normális módon.
Elkezdtünk beszélgetni és tök jól éreztem magam a srácokkal, és ahogy láttam Gabi is. Mindenfélét megtudtam a srácokról. Louis első mondata az volt, hogy szereti a répát. Ki gondolta volna ? Gabit faggatták, hogy "ki a kedvence", és engem, hogy hogy lehet, hogy nem ismerem az 1D-t. Mire megkérdeztem, hogy az mi ? És elmagyarázták, hogy One Direction rövidítése. Majd betettek egy számot tőlük és húú. imádom. Amint egyedül leszek meghallgatom az összes számukat és meg is tanulom. Persze ezt nekik nem mondtam.

15. fejezet

- Jól vagy? - kérdezte Harry, és megfogta a két vállam, hogy a szemébe nézzek.
- Ühüm.. Asszem. - feleltem, majd rögtön a kezemet kezdtem el tanulmányozni.
- Kimegyek, jó ? Megnézem mi van a srácokkal. - mondta Gabi és ki sietett a szobából.
Harry leült mellém és az ölébe húzott, majd az egyik kezével elkezdte simogatni a hajamat, aztán az arcomat, és a nyakamat, de lejjebb nem ment, és ennek örültem. A karjával, amivel tartott közelebb húzott magához és így az orrunk összeért. Lenézett a számba, és vissza a szemembe, majd megint a számra és megnyalta a saját ajkát. Elmosolyodtam, hisz még a hülye is tudja, hogy meg akar csókolni, de nem kezdeményeztem, legyen csak bátor ! Nem is kellett sokat várnom közelebb hajolt és a szeme lecsukódott, csak úgy, mint az enyém. És akkor megtörtén Harold (mint később megtudtam Edward) Styles megcsókolt a hálószobám padlóján, és én voltam a világ legboldogabb lánya, plusz hozzá kell tennem fantasztikusan csókol. Először csak finoman az ajka épp, hogy hozzáért az enyémhez, mintha csak attól félne, hogy eltűnök. De mikor megbizonyosodott róla, hogy ott maradok, durvábban csókolt, persze nem harapta szét a számat vagy ilyesmik, csak úgy épp kellemesen durván. Bátran kimerem jelenteni, hogy ez volt életem legjobb csókja. Kelletlenül, de elhúzódtam, hogy a szemébe tudjak nézni, ami most a szokásosnál is zöldebben rikított.
- Gyönyörű szemed van. - és hangom nem volt több suttogásnál.
Erre elmosolyodott és még egyszer megcsókolt. Keze végig simított a hátamon, és ahol csak hozzám ért megborzongtam. Ezt láthatóan ő is észrevette, mert elmosolyodott csók közbe. A gyomromba pillangók keletkeztek, és úgy éreztem örök társak lesznek mostantól.
Egyik karja a térd hajlatom alá nyúlt, a másik pedig a hátamat támasztotta és felemelt. Mikor kinyitottam a szemem láttam, hogy mosolyog.
- Letennél ? - kértem kedvesen.
- Kívánsága számomra parancs, hölgyem ! - mondta, mire mindketten felnevettünk. - Mit szeretnél csinálni ma? - kérdezte és ujjait az enyémbe kulcsolta.
- Veled lenni ? - kérdeztem.
- Még szép. - mondta komolyan. - De azon kívül? - kérdezte.
- Nem tudom. Legyen meglepetés ! - mondtam és rákacsintottam.
- Oké ! Akkor indulhatunk ? - kérdezte, mire én csak megálltam és rámeredtem.
- Most ? - kérdeztem.
- Aha. - felelte lazán.
- Hát, először sminket kell feltennem. - mondtam, mire elhúzta a száját. - Mi van? - kérdeztem meglepődve.
- Semmi.. Csak nem értem, minek a smink. - mondta és rántott egyet a vállán.
- Ooooké. Akkor nincs smink. De átöltözök ! - mondtam neki.
- Megnézhetem? - kérdezte incselkedve.
Úgy tettem, mint, aki elgondolkozik majd azt mondtam, hogy nem. Mire bánatos kis kutya nézéssel bámult rám, és én beadtam a derekam. Felvettem egy trikót, rá egy farmer boleró szerűséget, egy kék rövid nadrágot, hozzá a kék magassarkúmmal. Míg én gyorsan átöltöztem Harry minden mozdulatomat, minden rezdülésemet figyelte.

- Na mi a helyzet Mr. Styles ? - kérdeztem és nevettem, mert zavarban volt.
- Semmi. - felelte és próbált közömbös hangot megütni, de a hangja másról árulkodott.
- Értem. - mondtam, de még mindig nevettem. - De legalább biztosan tudjuk, hogy nem vagy impotens. - és itt már ő se bírta, elnevette magát.
- Nagyon vicces. - mondta, majd felemelkedett s várakozón rám nézett.
- Mehetünk. - majd tettem pár lépést felé, és előtte meg álltam. - De hova is ? - kérdeztem.
- Meglepetés lesz ! - mondta.
- Ne máár ! - nyafogtam.
- Te kérted. - emlékeztetett. Majd összekulcsolta a kezét az enyémmel és elindultunk.

14. fejezet

Reggel arra ébredtem, hogy Harry nincs mellettem és a ruhái sincsenek ott. Ettől kicsit szomorú lettem, amin magam is meglepődtem, hisz nem szeretem Harry-t. Vagy mégis?
Kimásztam az ágyból és elmentem fürdeni. Hajmosás közben még mindig Harry-n gondolkodtam. Megtörölköztem, de a hajamat nem szárítottam meg. Magam köré tekertem egy törölközőt és kimentem.
Mikor kiléptem az ajtón Harry volt a szobámban, amitől úgy megijedtem, hogy egy nagyot sikítottam, és majd nem el is estem, de sikerült megkapaszkodnom, de ennek következtében a törölköző leesett rólam, éreztem, hogy a fejem paradicsom vörös lesz és gyorsan visszakaptam magamra a törölközőt, de addigra már Harry mindent látott.
- Hé ! Látod ennyire helyes vagyok, hogy a törölközők csak úgy repkednek a lányokról. - mondta és nevetett.
- Marha vicces. - feleltem még mindig égővörös fejjel.
- Jól van, nyugi. Amúgy se láttam semmit. - felelte.
- Tényleg ? - kérdeztem reménykedve.
- Csak vicceltem. Hát persze, hogy mindent láttam. Egyébként jó a... köldök piercinged. - mondta végül és megint csak nevetett.
- Szerencséd, hogy nem mást mondtál ! - fenyegettem.
- Ó, igen ? Miért mit csináltál volna ? - kérdezte incselkedve és közelebb jött.
- Hát.. - kezdtem, de elgondolkodtam. - Nem tudom. - vágtam rá végül. - De az biztos, hogy nem jártál volna jól ! - feleltem.
- Hm. - mondta és még mindig vigyorgott. Most már csak 10 centire volt tőlem, és ez zavarba hozott.
- Izé, szóval miért jöttél fel ? - kérdeztem, kerülve a tekintetét.
- Nem szabad ? - kérdezte még mindig mosolyogva.
- De, csak.. Meglepett, hogy nem voltál az ágyba reggel. - váltottam témát inkább.
- Telefonálnom kellett, és nem akartalak felébreszteni. - mondta és megsimogatta az arcomat.
- Értem, köszönöm. - feleltem. - Esetleg ki mennél, amíg átöltözöm? - kérdeztem.
- Minek ? Már mindent láttam. - felelte és nevetett, mire én az előbb történtek emlékére elpirultam, majd megfogtam egy párnát az ágyról és hozzá vágtam.
- Ezt most mért ? - kérdezte.
- Csak úgy. - feleltem, de közbe nevettem.
- Igen ? Így játszunk ? - kérdezte, és tudtam, hogy készül valamire. Elkezdett csikizni, majd felkapott és az ágyra dobott, és csikizett tovább. Majd abbahagyta és én egyből ellentámadásba lendültem, de lefogta a csuklómat és a fejem fölé szorította. Csak néztem rá, miközben közelebb hajolt, és a mellkasom összeért az övével. Jézusom, meg fog csókolni ? Úristen, Harry meg akar csókolni !!! Becsukta a szemét és még mindig csak közeledett. Az ajka súrolta az enyémet, és akkor ... kopogtak. Ő gyorsan leugrott rólam, én meg csak néztem és nem tudtam elhinni, hogy az imént majdnem megcsókolt, de valaki - csak tudjam meg ki !! - bekopogott. Összeszedtem magam és kiszóltam, hogy ki az és mit akar?
- Nick vagyok. - jött a válasz. - És szeretném, ha megbeszélnénk.
Gondolkodtam a hallottakon és nem tudtam mi tévő legyek.
- Várj egy kicsit ! - szóltam ki végül.
Kivettem a szekrényből egy trikót, fehérneműt és egy rövid nadrágot, majd bementem a fürdőbe, hiszen Harry lehet, hogy mindent látott mégse fogok előtte öltözni. Gyorsan felöltöztem és kifésültem a hajamat is. Majd kimentem a fürdőből és Harry az ágyamon ült. Szóltam Nicknek, hogy jöjjön be és közben neki támaszkodtam a fésülködő asztalomnak. Nyílt az ajtó és belépett Nick. A haja a szokásos kócosságban állt, egy térdig érő strand gatya és egy fehér trikó volt rajta. Belépett, és egy pillanatra megtorpant az ajtüban, amikor meglátta Harryt. Jaaaa, igen Harry.
- Bocsi Hazza, ki mennél egy kicsit. Van egy kis.. hm. megbeszélni valónk Nickkel. - kértem, és igen.. tisztában voltam vele, hogy ez elég kínos.
- Persze. Kint leszek, ha kellenék. - felelte, majd Nickre sandított.
Nick nyelt egy nagyot és láttam rajta, hogy épp egy epés megjegyzést nyel vissza. Hazza kiment és becsukta maga mögött az ajtót.
Nick leült az ágyamra velem szemben. Látszólag zavarban volt, és nem tudott belekezdeni. Nem éreztem dühöt, még is megtudtam volna pofozni. Nem éreztem szomorúságot, még is sírhatnékom volt. Talán ez a legrosszabb.. Mikor nem érzel semmit, csak a hirtelen jött késztetéseket.
- Nos ? - kérdeztem érzelemmentes hangon.
- Én csak .. - ki engedte a levegőt, amit eddig bent tartott. - sajnálom, érted ?
Nem feleltem, így folytatta.
- Nem akartam, hogy megtörténjen. - erre a mondatra horkantottam egyet.. persze nyilván csak a szája úgy oda repült Miley-éhoz.. Nem vette tudomásul a horkantásomat, csak folytatta. - Tényleg sajnálom. Én.. Szeretlek. Érted ? Szeretlek !
- Értem. - feleltem, és örültem, hogy úgy tudtam kimondani ezt az egy szót, hogy nem remegett a hangom.
- Tényleg nagyon sajnálom. Meg tudsz nekem bocsájtani ? - kérdezte, és a hangja szinte könyörgő volt.
Szeretem Nicket, de megcsalt, és én azt nem tűröm el senkitől. Ha ilyen lány lennék akkor még mindig Dáviddal lennék, de nem ilyen vagyok. Nem szeretem, ha átvernek. Ráadásul itt van Harry és olyan aranyos.. Talán lehetne vele valami..
- Igen Nick. Megbocsájtok. - feleltem.
- Tényleg? - kapta fel a szemét, és láttam, hogy csillog a szeme.
- Igen.
Elindult felém és egyik kezével megfogta a derekamat.
- Köszönöm. - hangja nem volt több suttogásnál. Éppen felém hajolt, hogy megcsókoljon, de én kitértem az útjából és odébb álltam egy lépéssel.
- Megbocsájtok, de nem járok veled. Szakítunk. - feleltem.
- De.. De Nessie, én szeretlek ! - mondta, és majdnem sírt.
- Én is, de senkitől nem viselem el, hogy megcsaljon. Az előző barátom is megcsalt, és te is. Miért érdemlem ezt ? - szinte már kiabáltam.
- Erről van szó ? Igen ? Nem véletlen a kis haverodról? - kérdezte és megemelte a hangját.
- Ahhoz neked már semmi közöd ! - feleltem és a már szót erősen megnyomta, hogy érezze a súlyát.
- Szóval miatta van. - felelte.
- Nem Nick ! Miattad van ! - kiáltottam.
Ekkor Harry lépett be az ajtón, nyomában Joe-val és Gabival.
- Hé tesó. Gyere ki oké ? - mondta Joe és megfogta Nick karját, aki lerázta magáról.
- Hogy engedhetted, hogy összeálljon ezzel ?! - kiáltotta Joe-nak és közben lenézte Harryt, aki fél karjával átölelt és vigasztalt.
- Nem ismerek rád ! Hogy tehetted ezt Nikivel ? - kiabálta most már Joe is.
- Kicsim, vidd ki Nicket légyszíves. - kérte Gabi.
- Kimegyek magamtól is. - és kiviharzott az ajtón, és Joe utána ment, de az ajtóban még megállt.
- Ne haragudj rá.. - mondta nekem.
Gabi és Hazza ott maradtak velem, amíg megnyugodtam.

13. fejezet

A taxi haza vitt minket és Harry is bekísért.
- Szóóóóóval. - kezdte Joe miközben leült a kanapéra és Gabit maga mellé húzta. - Hogy is történt ? Vagy is pontosabban mi ?
- Hát miután elmentetek táncolni, Nick azt mondta elmegy "köszön pár ismerősnek" és visszajön. Hozzá tette, hogy siet vissza, és amíg ott álldogáltam egy magamban Harry - intettem a kezemmel felé - oda jött hozzám, és beszélgettünk. Aztán kimentünk a kertbe, oda előre, ahol van a pavilon és pezsgőzgettünk és megint csak beszélgettünk. Mondtam Harrynek, hogy mennem kell, és elindultam megkeresni Nicket. Megkérdeztem Kevint, hogy nem-e látta és azt mondta valamerre a szűk folyosó felé ment. El is mentem arra, majd fel a lépcsőn és ott a folyosón, még csak nem is a szobába, ott volt Nick és épp Miley-val smárolt.
- A szemét.. - sziszegte Harry a foga között.
- És ő mit szólt? - kérdezte Gabi és a száját harapdálta.
- Hát.. Először mikor mentem feléjük és kérdeztem, h Nick?  Erre annyi volt a válasz, hogy Ki az? Aztán ahogy közelebb értem, ő ledermedt és Miley megkérdezte, hogy ki a franc vagyok. Visszakérdeztem Nicktől, hogy Nos Nick, ki is vagyok? Azt válaszolta, hogy a barátnője, és, hogy félre értem a helyzetet. Erre csak annyit mondtam, hogy a volt barátnője, és lefutottam a kertbe. Vissza a pavilonhoz, Hazza ott talált meg és mentünk megkeresni titeket.
- Megölöm ! Megfogom ölni, csak érjen haza. - mondta Joe, és mint végszóra nyílt a bejárati ajtó. De csak Kevin tántorgott be rajta.
- Én is megölöm ! - mondta. Majd elgondolkozott. - De kit is ?
- Az öcsénket. - felelte Joe.
- Hééé ! Sziaaa. - majd kezet nyújtott Harrynek.
- Csáó. - és kezet ráztak. - Ismerjük egymást?
- Nem. Nem hiszem. De számít az valamit? - kérdezte.
- Asszem' nem. - felelte Harry, aztán rántott egyet a vállán.
- És mért öljük meg Frankiet? - kérdezte Kevin.
- Nicket. - helyesbített Joe.
- Mért mit mondtam?
- Hagyjuk. Gyere, aludj inkább. - aztán felkísérte a szobába.
- Hát azt hiszem én is megyek. Hulla vagyok. - felelte egy szomorkás mosoly kíséretében Gabi, és megölelt, de közben a fülembe súgta, hogy Harry állati jól néz ki. Mire mindketten felnevettünk.
- Hallom ám. - felelte Harry, mire Gabi azonnal elpirult és egy gyors jóéjszakáttal felrohant a lépcsőn, de a tetején még visszanézett rám és láttam, hogy nevet.
- Nos.. Köszönöm, hogy vigyáztál rám, és megvigasztaltál ma. - mondtam neki, miközben mosolyogtam.
- Nos.. Igazán nincs mit. - felelte. - Vagy is..
- Igen?
- Kérek egy jóéjt puszit. - mondta és azzal az ellenállhatatlan mosolyával nézett.
- Szóval.. Nem maradsz itt? - kérdeztem, bár nem tudom milyen választ vártam, de szerettem volna a karjaiban elaludni.
- Ha szeretnéd.. - felelte.
- Szeretném.- mondtam mosolyogva, majd megfogtam a kezét és elindultunk a szobámba.
Leült az ágyra, de a kezemet még mindig nem engedte el.
- Átöltözök. De ne less ! - mondtam neki.
- Soha. - felelte kis ártatlanul.
- Akkor csukd be a szemed. - nevettem.
- Oké. - és becsukta.
Gyorsan oda mentem a szekrényhez, és a biztonság kedvéért úgy álltam, hogy az ajtaja pont takarjon, ha még is lesne. Gyorsan levettem a ruhát és belebújtam egy kényelmes, bő combközépig érő pólóba és egy francia bugyit vettem át.
- Kinyithatod. - szóltam neki. - Még lemosom a sminkem. - majd beálltam a ruhásszekrényem elé, amin volt a tükör és elővettem pár pamacsot meg a sminklemosót. 5 perc alatt végeztem. Ez idő alatt Harry csak nézett és követte a mozdulataim a szemével. Befejeztem és elpakoltam a cuccokat aztán befeküdtem az ágyba, és várakozón néztem Harryre.
- Veled alszok? - kérdezte és kicsit megdöbbent, de rögtön AZ a mosoly váltotta fel.
- Ühüm. - feleltem. - De ne számíts semmire! - kötöttem ki a feltételt.
- Értettem asszonyom ! - majd levette a cipőjét, és a nadrágját, és a pólóját. Már épp a boxert tolta volna le, amikor rászóltam. - Nyugi, csak kíváncsi voltam mikor állítasz le. - levette a zokniját és egy szál boxerbe befeküdt mellém.
Rögtön hozzábújtam, ő pedig átölelt. Majd csak nézett.
- Mi az? - kérdeztem, szinte suttogva.
- Nem értem minek a smink.. Így is gyönyörű vagy. - felelte, és úgy nézett, mint, akit elvarázsoltak.
- Öhm, köszönöm. - adtam egy puszit az arcára - Jóéjszakát.
- Jóéjt, gyönyörűségem.
Harry nagyon aranyos volt simogatta a hátam, amíg el nem aludtam és dúdolgatta azt a megnyugtató dallamot.

12. fejezet

- Köszönöm. - és éreztem, hogy lángol az arcom.
- Tudod.. - kezdte. - Édes, ahogy elpirulsz.
- Harry, öhm.. Hazza. Nekem van barátom. - erre nem tudtam mit mondani, szóval jöhetett a valóság, és bár Hazza tényleg őrülten jól néz ki, és azok a zöld szemek, ahw. De nekem ott van Nick, és szeretem.
- Ismerem? - kérdezte, és mintha csalódást véltem volna felfedezni a szemében, de lehet, hogy csak az ital miatt van.
- Nick Jonas.
- Értem.. De azért beszélgetnünk szabad, ugye? - és megint rám villantotta AZT a mosolyt.
- Nem. Igen. Vagy is, de. Persze. - hebegtem össze-vissza, mint egy 12 éves kislány.
- Zavarban vagy, Nessie. Ez tetszik. - és a száját féloldalas mosolyra húzta.
- Én nem, csak. Ööö. Iszunk valamit ? - nem igaz, hogy még egy 'idegen' is átlát rajtam.
- Aha. - és felnevetett. - Egy pillanat és jövök.
Amíg elment addig próbáltam lehiggadni. Most komolyan egy srác mióta tud így zavarba hozni? És még is mi a francért akarom megcsókolni ? Nessie, nyugi. Szuuuu-szááá.
- Itt is vagyok. - mondta Harry, és az egyik poharat nekem nyújtotta. Ám az üres volt. Kérdőn néztem rá, mire a háta mögül elővett egy üveg pezsgőt. - Gondoltam kimegyünk egy kicsit beszélgetni. - és ártatlanul mosolygott.
- Rendben. - Adtam be a derekam. - De csak egy kicsit !
- Csak egy kicsit. - mondta és rám kacsintott.
Kimentünk a bejárati ajtón és elsétáltunk az elég terebélyes kertben, majd leültünk egy pavilon szerűség alá.
- Tölthetek? - kérdezte.
- Persze.
Töltött mindkettőnknek egy kis pezsgőt, majd rám nézett.
- Mi van? - kérdeztem, és éreztem, hogy megint elpirulok.
Megrázta a fejét, mintha valamit el akarna onnan tüntetni.
- Mire koccintsunk? - kérdezte.
- Öö.. A megismerkedésünkre? - kérdeztem, és felnevettem.
- Hát, végül is.. Oké. - és ő is nevetett.
Koccintottunk majd belekortyoltam a pezsgőbe.
- Mmm. Ez finom.
- Örülök, hogy ízlik. Tudod mi finom még? - kérdezte, és szája ravasz mosolyra görbült.
- Nem, micsoda? - kérdeztem őszinte kíváncsisággal.
- A csókom. - bökte ki egyszerűen.
Elkezdtem nevetni, mire ő zavarodottan nézett rám.
- Mi az? - kérdezte.
De én csak nevettem tovább, türelmesen várta míg befejezem aztán kérdőn rám nézett.
- Semmi. - feleltem, és még mindig kuncogtam. - Csak ez annyira várható volt, én meg bedőltem neki.
- Várható? - kérdezte, és látszólag kissé megsértődött.
- Jajj, ne értsd félre.. - kezdtem, mikor megláttam milyen bánatos fejet vág. - Aranyos volt.
- Köszönöm. - mondta, mint, aki biztos volt benne, hogy ezt a hatást éri el.
Kis csend következett, míg mindketten ittunk a pezsgőből. Harry fogta magát és átült mellém. Kérdőn ránéztem.
- Mi van? Nem ülhetek melléd? - kérdezte ledöbbenve, de a szája sarkában mosoly bújkált. - Csak, mert szólj.. - mondta és felállt.
- Neem, semmi baj. - mondtam és visszahúztam.
Így a feje elég közel került hozzám, mire én elkaptam a fejem és ittam a pezsgőből.
- Nessie.. - kezdte.
- Igen? - és oda fordultam, most még közelebb volt, és egyre csak közeledett. Az orrunk már összeért, és a szánkat is csak milliméterek választották el. Elképzeltem, ahogy a puha ajka az enyémhez és és a nyele kutakodón a számba megy. De nem szabadott. Hirtelen felálltam, mire hátrahőkölt.
- Ne haragudj, de.. - dadogtam. - De mennem kell.
- Várj Nessie ! Legalább a számodat add meg.
De nem álltam meg. Csak mentem tovább, azzal a szándékkal, hogy megkeresem Nicket és szólok neki, hogy menjünk haza.
Bementem a házba, ahol a zene még mindig iszonyatosan hangos volt. Hogy hogy ez nem tűnt fel az elmúlt fél órában?! A nappali és hall részben nem volt. Kevint találtam meg a kanapén és éppen egy lánnyal beszélgetett.
- Kev ! - rám nézett. - Bocs, nem akarlak zavarni, de nem láttad Nicket? - kérdeztem.
- Assziszem' arra ment. - mutatott egy szűk folyosó felé. - Vagy arra. - mutatott ki a kert hátsó részéhez, a medencéhez.
- Oké, kössz. - majd választ sem várva elsiettem, amerre először mutatott.
Végigmentem a szűk folyosón, majd elfordultam jobbra, mert úgy láttam balra a mosdó van. Felmentem a lépcsőn, ahol szintén egy folyosó volt pár ajtóval. Ahogy felértem a lépcsőn balra néztem - sehol senki. De mikor jobbra néztem mocorgást láttam, de nem láttam pontosan csak halvány foltokat, mintha két ember smárolt volna, de nem vagyok benne biztos, mert ittas is voltam és sötét is volt egy kicsit. Nem volt mit tenni, elindultam arra.
- Nick? - kérdeztem.
- Ki az? - kérdezett vissza, ami meglepett, mármitn nem az, hogy visszakérdezett, hanem, hogy nem ismerte meg a hangomat. Hallottam a hangján, hogy többet ivott a kelleténél, és egy csaj volt vele. Ahogy közelebb mentem láttam, hogy nem egy 'szimpla lány', hanem Miley Cyrus, és épp Nick nyakába volt akasztva a keze, és a nyakát csókolgatta. Miley elszakadt Nicktől és rám nézett.
- Ez meg ki a franc? - és a nyelve akadozott beszéd közben.
- Nos Nick? Ki vagyok én? - a könnyeimmel küszködtem.
- A barátnőm.. - felelte elhaló hangon. - Nessie, félre érted.. - kezdte volna, de félbe szakítottam.
- A volt barátnőd. - a könnyeim eleredtek és lefutottam a lépcsőn, ki a szabadba. Vissza a pavilonhoz, annak reményében, hogy Harry még ott van. De nem volt ott. Így csalódva, de oda mentem és leültem. Lehajtottam az asztalra a fejem és csak zokogtam. Pár perc múlva valaki finoman megérintette a vállamat.
- Hagyjál ! - mondtam és csak tovább zokogtam.
- Hé, hé. Nyugi. - mondta Hazza. - Csak én vagyok az. Ennyire ne legyél szomorú, hogy nem voltam itt.
A kis poénjára nem reagáltam, csak sírtam tovább. Harry maga felé fordított és a mellkasához vonta a fejemet, félkarjával átölelte a vállamat, míg dúdolgatott valami lassú számot, amitől 10 perc múlva megnyugodtam, és a könnyeim elapadtak... legalább is egyenlőre úgy tűnt.
- Köszönöm. - mondtam, majd felegyenesedtem és egy puszit nyomtam az arcára.
- Mi történt? - kérdezte aggódva, miközben a kezébe fogta az arcomat és a hüvelykujjával letörölte a könnyeimet. Erre a kis kedves gesztusra halványan ugyan, de elmosolyodtam.
- Nick.. - kezdtem, de még mindig szaggatottan vettem a levegőt. - megcsalt. - ahogyan kimondtam ezt a szót újra eltört a mécses, és a könnyeim megint hullottak. Ennyit az elapadásról gondoltam magamban.
- A szemét. - és arca grimaszba torzult. Meglepett, hogy ennyire felhúzta magát. - Akarod, hogy beverjek neki egyet?
Döbbenten meredtem rá.
- Mi van?
- Miért vagy ideges? - kérdeztem megilletődve.
- Mert nem fogja fel, hogy milyen kincset veszített .. és ez felidegesít.
- Köszönöm. - majd adtam neki még egy puszit az arcára és elmosolyodtam.
- Mit? - kérdezte.
- Mindent. - felálltam és megtörölgettem a szememet. - Megkeresem a barátnőmet és hazamegyek.
- Akarod, hogy veled menjek? Mármint, hogy csak elkísérlek titeket.. Utána haza mennék természetesen. Ha úgy akarod. - és rám nézett.
- Igen, megköszönném. - ő is feltápászkodott és megfogta a kezemet, majd rám pillantott mintegy beleegyezést kérve, mire én bólintottam.
Míg befele mentünk elgondolkodtam. Itt ez a srác, aki alig ismer, nem tud rólam semmit, és még is kedvel, megvigasztal és úgy érzem tetszem neki. De itt volt Nick. Aki megcsalt engem és ez fáj.. Nagyon fáj. Úgy érzem belül darabokra estem. Dávidtól is ezt kaptam. Miért? Mit csinálok rosszul? Beértünk az ajtón és ez véget vetett az önmarcangolásomnak.
- Hol lehet a barátnőd? - kérdezte Harry.
- Fogalmam sincs. - feleltem és elkeseredettségemben egy könnycsepp futott végig az arcomon.
- Hé ! Ne sírj, édes. - a hangja őszintén szomorúan csengett, és talán egy kis aggodalom vegyült mellé. - Megkeressük oké? - csak bólintani tudtam.
Kimentünk a kertbe, ahol megláttam Gabit, aki épp Joe-ba volt gubancolódva.
- Khm. - köszörülte meg a torkát Hazza, mire a szerelmes pár felnézett.
- Parancsolsz? - kérdezte Joe kelletlenül.
Kiléptem Harry mögül és Gabi egyből felpattant, gondolom szörnyen festhettem.
- Mi történt Ness? Mi a baj? - kérdezte Gabi aggódva.
- Mi tettél vele, te? - kérdezte Joe, Harryre nézve.
- Hé, öreg. Nem én voltam, hanem a kedves kis tesód. - felelte enyhe undorral a hangjába.
- Megölöm ! - mondta Joe. - Mit csinált ?
- Megcsalta. - válaszolt helyettem Harry.
Erre Joenak és Gabinak leesett az álla.
- Hogy, vagy mi vagy.. he? - kérdezte Gabi, és totál ki volt akadva.
- Majd elmesélem, de nem mehetnénk haza? - kérdeztem, egy kicsit kínosan. - Nem akarok itt lenni.
- Gyere. - mondta Hazza és átölelt. Gabi és Joe kézen fogva jöttek utánunk. Kimentünk a ház elé, és hívtunk egy taxit.

11. fejezet

- Hú, hát ez nagyon jó ! - öleltem meg Gabit. - Nagyon köszi.
- Igazán nincs mit. - felelte és egy puszit nyomott az arcomra.
- De.. hogy hogy vettetek ilyen partys cuccokat? - kérdeztem.
- Hát, szóval Kevin értesült, hogy Miley bulit rendez és meghívott minket is.. Ezért gondoltam, hogy veszek pár cuccot magunknak, hiszen Miley-hoz nem állíthatunk be akármibe.. - mondta, majd sietve hozzá tette - de persze, erről előbb meg akartunk titeket kérdezni.
- Tényleg ? Joe-val pont ugyanezt gondoltuk ! Mármint, hogy megkérdezünk titeket. - feleltem lelkesen.
- Ez tök jó. - mondta Gabi és felkacagott.
A nap további része készülődéssel telt, és mire észbe kaptunk már kopogtak az ajtónkon a fiúk, hogy indulni kéne.
- Már is? - kérdeztem.
- De hát még csak.. - elkezdte keresgélni a telefonját. - Jézusom ! Fél 9 van.
- Ezt nem mondod komolyan? - néztem rá, kikerekedett szemekkel.
- De. - mondta Nick, miközben benyitott. - Azta..! - mondta, mikor belépett és meglátott minket.
- Kitettünk magunkért. - feleltem és összemosolyogtunk Gabival.
- Mást is kitettetek. - felelte Joe, aki épp akkor lépett be.
- Haha. - felelte Gabi.
- Indulhatunk? - kérdezte Kevin.
- Persze. - mondtuk egyszerre Gabival.
Lementünk mindannyian és beszálltunk a limuzinba. Körülbelül fél órát utaztunk, mikor a sofőr hátraszólt, hogy megérkeztünk. Ez a fél óra hamar eltelt, ugyanis pezsgőzgettünk és beszélgettünk. Ahogy beléptünk a házba, amit csöngetés után egy pincér nyitott ki, észrevettük, hogy nem vicceltek. Tényleg rengeteg ember van itt, és legfőképp híresség. Miley háza hatalmas volt, és ahogy beljebb mentünk megláttuk, hogy a kertben is folyik a buli. A zene olyan hangosan dübörgött, hogy csoda volt, hogy az ablakok még egyben voltak.
- Jól van. Akkor vegyüljünk el! - kiabálta Kevin, majd meglátott egy csinos lányt és el is tűnt.
Joe csak a fejét rázta, míg Nick nevetett.
Épp egy pincér ért mellénk, majd a piákkal teli tálcát felén nyújtotta, mindenki levett egyet, majd megköszöntük.
- Mi ez? - kérdezte Gabi.
Joe beleszagolt. - Fhuuu, ez egy erős kis vodka.
- Egyszerre? - kérdeztem.
- Hajrá ! - mondta Nick.
- Egészségünkre. - Joe megemelte a poharát, majd mi is és lehúztuk.
- Hú ez kemény. - mondta Gabi és megrázta a fejét.
- Gabi táncolunk ?
- Persze, Joe ! - felelte lelkesen Gabi, mire Joe megfogta a kezét és a tömeg felé húzta, de a barátnőm még hátra nézett és vigyorogva feltartotta hüvelykujját.
- Mindjárt jövök. - mondta Nick és megcsókolt.
- Hová mész? - kérdeztem.
- Csak köszönök pár.. ismerősnek. Mindjárt itt vagyok. - felelte.
Csak álltam ott és gondolkoztam, hogy most mit csináljak. Elvettem még egy italt a mellettem elhaladó pincértől, és miközben az italomat iszogattam a szememmel a tömeget pásztáztam. Rengeteg híresség gyűlt össze itt. A vadul táncoló tömegben láttam Gabiékat, akiknek a szájuk meglehetősen közel volt, hát mindenesetre szurkolok nekik és akarva-akaratlanul el is mosolyodtam.
- Szia vigyori. - köszönt rám egy srác, aki nagyon ismerősnek tűnt, de nem tudtam honnan.
- Öhm, hello. Ismerlek? - kérdeztem szégyenlősen.
- Had mutatkozzam be. Harold Styles, de inkább csak Harry vagy Hazza. - mosolygott, és hú lányok ! Elhihetitek, hogy ilyen gyönyörű mosolyt még nem láttam.
- Kovács Nikolett, de hívj inkább Nessie-nek. - mondtam, és egy pillanatra kínos csend következett, majd felkiáltottam. - Tudom ki vagy !
- Igen ? - kérdezett vissza, és közben nevetett.
- Aha, te vagy az az énekes másik 4 sráccal. A.. hogy is hívják. One Direction. Igen, ez az.
- Talált-süllyedt. Én is tudom ki vagy. - felelte sármosan és éreztem, hogy belepirulok.
- Igen ? - kérdeztem vissza, ahogyan ő tette az előbb.
- Aha, te vagy a leggyönyörűbb lány, akit valaha láttam. - felelte.