47. fejezet

Helooo mindenki :3
Köszönöm a kommenteket <3
Növelem egy kicsit a megjegyzések számát, szóval a következő fejezet 7 megjegyzés után jön. :)

Beszálltunk a kocsiba és eléggé elgondolkoztam a dolgon, amit Harry mondott. Megkavart.. Természetesen nem kezdeném újra vele, hiszen Niallt szeretem, de mégis..
- Minden rendben ? - nézett rám egy kicsit aggódva és szomorúan Niall.
- Persze. - erőltettem egy mosolyt az arcomra. - Csak izgulok, hova viszel ? - kérdeztem. Nem szabad, hogy a töprengésem elrontsa ezt a gyönyörűnek ígérkező estét.
- Titok. - mosolygott sejtelmesen.
Feladtam a próbálkozást, így az autókázás hátralévő idejében csend volt. 10 perc múlva Niall törte meg a csendet.
- Kiszállunk. - nézett rám, nekem pedig akkor tűnt fel, hogy az autó megállt. Bólintottam, aztán kinyújtott kezét elfogadva kikászálódtam az autóból. Egy étterem előtt álltunk, de nem akármilyen alatt. Tudjátok van az a "víz alatti étterem", nos ez is olyan volt.

A meglepődöttségtől megszólalni sem tudtam és le is cövekelt a lábam. Ugyan kívülről nem láttam az étterem szépségét és lényegét, de tudtam milyen.
Niall finoman elkezdte húzni a karomat majd bementünk.
- Jó estét kívánok ! - köszönt udvariasan a pultnál álló férfi.
- Jó estét ! - köszönt vissza Niall. - Niall Horan névre lett lefoglalva ma este  nyolcra.
A férfi megnézte a noteszában, hogy stimmel-e, amit Niall mond, aztán megszólalt.
- Erre tessék. - aztán elindult. Mi pedig követtük. Egy külön helyiségbe vezetett minket, ami talán még szebb volt, mint az étterem többi része, amin átvezetett - már, ha ez lehetséges. Ebben a szoba szerűségben csak egy asztal volt, ami már meg volt terítve. Levettük a kabátokat, amit a férfi megfogott.
- Kérem válasszanak az étlapról. Pár perc múlva visszajön valamelyik kollégám felvenni a rendelést. - közölte monoton hangon, aztán ki sietett, ott hagyva minket kettesben.
- Ez gyönyörű. - ámuldoztam, ugyanis ebben a külön helyiségben is fölöttünk és mellettünk úszkáltak a halak, és ráják.
- Örülök, hogy tetszik. - mosolygott idegesen.
- Kicsim.. - fogtam meg a kezét. - Ne izgulj, nem lesz semmi baj. - mosolyodtam el.
- Tudom, csak szeretném, ha tökéletes lenne. - nézett a szemembe, aztán egy csókot lehelt a kézfejemre.
Kinyitottuk az étlapot és hirtelen azt sem tudtam mit válasszak. Rengeteg minden volt felsorolva és a felének még a nevét sem tudtam kiejteni. Nem, hogy kiejteni azt sem tudtam, hogy mi az. Végül úgy döntöttem, hogy nem szenvedek.
- Niall rendelnél nekem ? - mosolyogtam rá ártatlanul.
- Te sem tudod mik ezek ugye ? - nézett rám összevont szemöldökkel. Erre kitört belőlem a nevetés és a fejemet kezdtem el rázni. - Akkor jó. - bólintott megnyugodva.
- Figyelj nézzünk valami olyat, aminek ismerős a neve.
- Oké. - egyezett bele.
Pár percig figyelmesen bújtuk az étlapot, amikor megszólaltam.
- Aha ! Meg vagy ! - kuncogtam. - Egy nagy adag spagetti.
- Hm, oké. De én azzal nem lakok jól. - nézett rám komolyan.
- Oké, akkor te meg mond meg a pincérnek, hogy a szakács specialitását kérnéd. - nevettem.
- És, ha én azt nem szeretem ? - nézett rám komolyan Niall.
- Most komolyan Niall.. Van olyan étel, amit nem szeretsz ? - döbbentem meg.
- Jogos kérdés. - kacsintott rám.
- Sikerült választani ? - lépett be a pincér.
- Persze. - bólintottam. - Én kérném az ötöst, és a harminckettest.
- Rendben. És ön ? - fordult Niallhez.
- Ööö, én.. A szakács specialitását kérném. - erre a pasi felvonta a szemöldökét, aztán felírta az enyém mellé a rendelést.
- Inni mit hozhatok ? - Niall válaszolt valamit, de nekem rezgett a telefonom, szóval gyorsan előkaptam és kikapcsoltam. Mire felnéztem a pincér már kiment.
- Elég furán nézett rám. - röhögött Niall.
- Az biztos. - nevettem én is.
Mint pár perc múlva megtudtam Niall félédes vörösbort kért. A pincér kitöltötte nekünk az italt és kiment.
Amíg a kajánkra vártunk egy csomót nevettünk és beszélgettünk, aztán egy pillanatra csönd lett.
- Örülök, hogy vagy nekem. - szólalt meg és láttam, hogy elpirul.
- Édes vagy. - mosolyogtam rá. - Én is örülök.
- Egyébként.. Hozhatnák már a kaját, mert éhen halok. - nevetett.
- Tipikus. - ráztam meg a fejemet röhögve.
A pincér éppen ebben a pillanatban lépett be maga előtt egy kis zsúrkocsit tolva, amin az ételek sorakoztak. Letette először elém a levest, aztán Niall elé is letett egy levest.
- Jó étvágyat. - mondta aztán kiment.
Niall egy gulyáslevest kapott.
- Hát jó étvágyat. - szóltam neki.
- Neked is. - bólintott, aztán elkezdtünk enni. A leves nagyon finom volt, és mikor befejeztük magunk elé vettük a második fogást. Niall rántott sajtot, meg valami pácban lévő húst kapott, 3 féle körettel. Mire ő végzett a saját adagjával én még mindig a spagettimmel szenvedtem. Nem vicceltek ez tényleg nagy adag.
- Segítesz ? - pislogtam rá szépen.
- Persze. - bólintott.
Középre raktam a spagettit és elkezdtük enni. Láttam, hogy melyiket akarja megfogni és, mivel a tetején volt így a másik végét is láttam. Így én azt fogtam meg aztán egyszerre bekaptuk. Rám nézett, majd a köztünk függő tésztára. Elkezdtem befele szívni és ő is, amíg a végén, mint a romantikus filmekben egy csókban ért össze az ajkunk. mikor elváltunk jót kacagtunk, majd ettünk tovább. Niall segítségével hamar végeztünk, aztán láttuk, hogy van egy lefedett tál. Kérdőn néztünk egymásra, mert mi nem kértünk mást. Niall felemelte a fedelet és 2 adag desszertet találtunk rajta. Mellette egy cetlivel: "A ház ajándéka"

A desszertet is magunk elé vettük, majd elkezdtük egymást etetni. Mikor befejeztük ezt is hátradőltünk és a borunkat iszogattuk. Elfogyasztottunk egy üveg bort, és éppen akkor jött a pincér.
- Remélem finom volt a vacsora. - szólalt meg, miközben a tányérainkat rakosgatta vissza a zsúrkocsira.
- Igen, és köszönjük a desszertet. - felelte illedelmesen Niall. - Fizetni szeretnék egyébként.
- Egy pillanat és jövök. - mondta a pasi és kitolta a kocsit. Tényleg csak egy pillanat volt, mire visszajött.
- Nessie, kérlek addig a ruhatárból a kabátainkat kérd el. - kért meg Niall.
- Rendben. - bólintottam, de tudtam, hogy csak egy indok, hogy ne tudjam mennyit is fizet. Kimentem az ajtón és elkértem a kabátokat, pár perc múlva Niall is jött.
- Viszontlátásra ! - köszöntünk el és távoztunk az étteremből.
- Haza, ugye ? - kérdeztem kicsit csalódottan, hogy máris vége az esténknek.
- Nem egészen. - kacsintott ránk, aztán beszálltunk a már ránk várakozó autóra. Feleslegesen kérdezősködtem volna, hiszen úgysem mondja el. Szóval csendben ültük végig megint az utat aztán újabb negyed óra múlva egy hatalmas és gyönyörű hotel előtt álltunk meg.
- Itt töltjük az éjszakát. - mosolygott rám, amikor kiszálltunk. Ismételten szóhoz sem jutottam, így csak egy hosszú csókot nyomtam az ajkára.

Bementünk és a recepción Niall bemondta a foglalást. A nő odahívott egy férfit, aki felkísért minket. Az épület legfelső szintjére mentünk, ahol a liftből kilépve egyből a lakosztályba érkeztünk.
A fehér szőnyegen mindenhol rózsa szirmok voltak, és lámpa helyett is csak nagy gyertyák égtek. Niall átölelte a derekamat, aztán a hálószobába húzott, mivel lecövekeltem a nappaliban.
- Niall ez gyönyörű. - néztem rá, amikor beléptem a hálószobába. Az ágyon fehér és piros rózsaszirmok voltak és itt is csak gyertyák égtek. Az ágy közepén pedig egy nagy kép volt kettőnkről, amikor a nappaliban ülünk és egymást nézzük. Ezt nem tudom mikor és ki készítette, de tényleg jó lett. Nem bírtam tovább és eltörött a mécses.. elkezdtem sírni, aztán megöleltem Niallt, aki a hátamat simogatta és megvárta, amíg befejezem.
- Szeretlek. - suttogtam a fejemet a nyakába fúrva.
- Én is hercegnőm. - nyomott egy csókot a homlokomra. - Maradj itt. - utasított, majd elengedett és kiment a szobából. Én addig levettem a kabátomat és a magassarkút, mert eléggé kényelmetlen volt. Pár perc múlva visszajött és most már rajta sem volt az öltöny csak ing és a nadrág. A képet óvatosan levettem az ágyról és gyönyörködtem benne, egészen addig, amíg Niall ki nem vette a kezemből és meg nem csókolt. Ez nem a szokásos csók volt. Hosszú és szenvedélyes volt, és úgy csókolt, mintha bármelyik pillanatban eltűnhetnék. A hátamra feküdtem és úgy csókolóztunk tovább, majd Niall elhúzódott tőlem én pedig levegő után kapkodva nyitottam ki a szememet.
- Gyere velem. - suttogta és felsegített az ágyról, aztán maga után húzott. Benyitott a fürdőszobába, ahol összesen egy darab gyertya égett és a levegőben rózsaillat terjengett a kádban pedig forró víz volt a tetején rózsaszirmokkal. A kád szélén két pohár volt, egy üveg pezsgő és csokiba mártott eper. Ismét éreztem, hogy a sírás határán vagyok, de igyekeztem visszafogni magam. Niall nekidöntött a falnak és úgy kezdett el csókolni. A keze vándor útra tévedt a testemen és már csak akkor eszméltem fel, amikor egy szál fehérneműben álltam előtte, és rajta is csak egy boxer volt. Ezek is hamar lekerültek és meglepődtem magamon, hogy nem vagyok előtte szégyenlős. Beültünk a hatalmas kádba és Niall töltött nekem pezsgőt, és egymást etettük az eprekkel. Nem is igazán beszéltünk, inkább csak etettük egymást, ittunk és csókolóztunk. Fogalmam sincs mennyi idő után, talán 1 órával később kiszálltunk a kádból és Niall egy hatalmas puha törölközőbe csavart, a saját dereka köré is tekert egy törölközőt, aztán bementünk a hálószobába. Én nagyon hulla voltam és már dőltem is volna be az ágyba, de aztán eszembe jutottak a szirmok. Niall megoldotta, és lerántotta a selyem lepedőt az ágy tetejéről. alatta szerencsére nem volt egy darab sem, így bebújtunk a takaró alá. Niall közelebb jött hozzám és hátulról ölelt meg.
- Szeretlek. - suttogta a fülembe. A lehelete csiklandozta a fülemet.
- Én is. - fordultam felé és egy csókot nyomtam a szájára. Elakartam húzódni, amikor még jobban megcsókolt és magához szorított. Egyre szenvedélyesebben csókolt és akkor döbbentem rá, hogy nincs megállj innentől.
- Még meggondolhatod magad. - suttogta a számba két csók között.
- Soha. - suttogtam neki vissza. Válaszként csak magára rántott és folytattuk, amit elkezdtünk..

/ A többit a fantáziátokra bízom ;) /