Köszönöm ! :)

Sziasztok !

Átléptük az 1000 oldalmegjelenítést ! :) Nagyon nagyon köszönöm.. :) Imádlak Titeket <3 

16. fejezet

Lementünk a nappaliba, hogy elköszönjünk a többiektől. Nick a kanapén ült és maga elé bámult, majd mikor meghallotta, hogy 'valaki' jön le felkapta a fejét, de, amint meglátta, hogy Harryvel egymás kezét fogjuk ideges lett és kirohant a helyiségből. Gabi és Joe a bárpultnál beszélgettek komoly arccal, Kevin pedig nem volt sehol.
- Elmentünk, majd jövünk valamikor. - szóltam oda Gabiéknak.
- Merre mentek ? - kérdezte Gabi.
- Hát.. igazából nem tudom.
- Meglepetés. - mondta Harry és kacsintott.
- Hé, Gabiék nem jöhetnének velünk ? - kérdeztem Harryt.
- De persze, ha szeretnének.
- Nos ? - fordultam feléjük vissza.
- Nekem dolgom van, bocsi. - mondta Joe.
- Én viszont szívesen megyek veletek. - mondta boldogan.
- Akkor jó. - mondtam.
Kimentünk az ajtón és furcsa volt, hogy Joe és Gabi nem csókolták meg egymást, de nem tettem szóvá. Taxival mentünk, mert nekem még nincs se jogsim, se kocsim. Ahogy Gabinak se, Harryé pedig nem volt a közelben. Kb. 15-20 percet mehettünk, de nem igazán figyeltem, mert megtudtam, hogy Joe és Gabi szakítottak, vagy is nem szakítottak csak megbeszélték ezt a dolgot kettejük között, hogy a tegnap este csak egy kis 'semmiség' volt. Gabi azt mondta jobb így, és őszinte mosoly terült el az arcán. Nem igazán értettem, de ráhagytam. Kiszálltunk a taxiból és egy nagy emeletes ház előtt voltunk, ami gyönyörű szép volt.
- Te.. itt laksz? - kérdeztem, mert bár a mi házunk se volt semmi az övék egy álom.
- Hát.. Igen. Pontosabban lakunk. - mire kérdőn néztünk rá folytatta. - A srácokkal.
- Te elhoztál minket az igazi One Direction házba ? - kérdezte Gabi, és a szeme fanatikusan csillogott. Mikor meglátta a fejemet, lecsillapodott.
- Szóval te is fan vagy ? - kérdezte Harry nevetve.
- Hát.. Aha. - és Gabi szeme megint felcsillant.
- Értem, és ki a kedvenced ? - kérdezte és közben elindultunk a bejárat felé.
- Hát.. öhm.. - kezdte Gabi.
- Várj ! Kitalálom. - állította meg Harry. - Én ugye? - kérdezte nevetve. - Csak viccelek.. Szerintem Zayn, vagy Niall-
- Te is. - mondta Gabi és elpirult. - De persze semmi személyes, és nem vagyok beléd szerelmes, nem tetszel csak aranyos vagy. Ennyi ! - tette hozzá Gabi nehogy félre értsem, vagy esetleg Harry értse félre.
- Értem. Szóval ki a fő kedvenc ? - kérdezte izgatottan.
- Titok. - mondta Gabi.
- Jajj, ne már. - és kiskutya szemeit bevetve Gabira nézett, aki elkapta a fejét.
- Nem ! Akkor sem mondom el ! - mondta.
- Hát jó.
Harry benyitott az ajtón és elkiáltotta magát:
- MEGJÖTTEEEEEEEM !
Kb. 10 másodperc múlva lábak dobogását hallottuk és 4 fiú futott felénk. Pontosabban Harry felé. De, amint meglátták, hogy nem egyedül van megtorpantak. A szőke hajú srác még el is esett.
- Basszus Niall.. Már is levettek a lábadról ? - kérdezte egy sötét barna hajú srác, mire mind felnevettünk.
- Szóval kedves Harold, be is mutatod őket vagy csak gyönyörködjünk bennük ? - kérdezte egy másik srác, akinek világos barna haja van és egy I love Carrots póló van rajta.
- Ő itt Nessie. A barátnőm. - mutatott rám. - És ő pedig Gabi. - mondta majd Gabi felé biccentett.
- Sziasztok. - köszöntünk Gabival.
A szőke hajú srác - Niall - oda állt Gabi elé és csak ennyit mondott:
- Gyönyörű vagy. - mire Gabi elpirult.
- Köszönöm Niall. - erre Niallnek felcsillant a szeme, én pedig meglepődtem, hogy tudja a nevét.
- Jólvan Niall. Nyugi. - mondta egy másik világos barna hajú srác és arrébb vitte Niallt.
- Zayn vagyok és igaza van Niallnek veled kapcsolatban. - lépett elő a sötét barna hajú srác.
- Én meg Liam. - felelte az, aki elvitte Niallt.
- Én meg répaman. - felelte komoly arccal, a répa pólós.
- Vicces vagy Louis. - mondta Niall.
- Én meg Harry vagyok. - mondta Harry és elkezdett röhögni, majd megcsókolt, csak egy gyors szájra puszi volt, de a pillangók és a bizsergés még hosszú percekig megmaradtak.
- Mit csinálunk ma ? - kérdezte Harry.
- Esetleg leülhetnénk. - mondta Liam.
- Jó ötlet ! - felelte Gabi.
Mindannyian leültünk a nappaliba, a fiúk gyorsan oda futottak és úgy terpeszkedtek, hogy senki se férjen el.
- Sajnos az ölembe kell ülnöd. - mondta Zayn Gabinak és rákacsintott.
- Fiúk ! - szólt rájuk Hazza.
- Mi van ? - kérdezték, mire Harry komolyan rájuk nézett és leültek immár normális módon.
Elkezdtünk beszélgetni és tök jól éreztem magam a srácokkal, és ahogy láttam Gabi is. Mindenfélét megtudtam a srácokról. Louis első mondata az volt, hogy szereti a répát. Ki gondolta volna ? Gabit faggatták, hogy "ki a kedvence", és engem, hogy hogy lehet, hogy nem ismerem az 1D-t. Mire megkérdeztem, hogy az mi ? És elmagyarázták, hogy One Direction rövidítése. Majd betettek egy számot tőlük és húú. imádom. Amint egyedül leszek meghallgatom az összes számukat és meg is tanulom. Persze ezt nekik nem mondtam.

15. fejezet

- Jól vagy? - kérdezte Harry, és megfogta a két vállam, hogy a szemébe nézzek.
- Ühüm.. Asszem. - feleltem, majd rögtön a kezemet kezdtem el tanulmányozni.
- Kimegyek, jó ? Megnézem mi van a srácokkal. - mondta Gabi és ki sietett a szobából.
Harry leült mellém és az ölébe húzott, majd az egyik kezével elkezdte simogatni a hajamat, aztán az arcomat, és a nyakamat, de lejjebb nem ment, és ennek örültem. A karjával, amivel tartott közelebb húzott magához és így az orrunk összeért. Lenézett a számba, és vissza a szemembe, majd megint a számra és megnyalta a saját ajkát. Elmosolyodtam, hisz még a hülye is tudja, hogy meg akar csókolni, de nem kezdeményeztem, legyen csak bátor ! Nem is kellett sokat várnom közelebb hajolt és a szeme lecsukódott, csak úgy, mint az enyém. És akkor megtörtén Harold (mint később megtudtam Edward) Styles megcsókolt a hálószobám padlóján, és én voltam a világ legboldogabb lánya, plusz hozzá kell tennem fantasztikusan csókol. Először csak finoman az ajka épp, hogy hozzáért az enyémhez, mintha csak attól félne, hogy eltűnök. De mikor megbizonyosodott róla, hogy ott maradok, durvábban csókolt, persze nem harapta szét a számat vagy ilyesmik, csak úgy épp kellemesen durván. Bátran kimerem jelenteni, hogy ez volt életem legjobb csókja. Kelletlenül, de elhúzódtam, hogy a szemébe tudjak nézni, ami most a szokásosnál is zöldebben rikított.
- Gyönyörű szemed van. - és hangom nem volt több suttogásnál.
Erre elmosolyodott és még egyszer megcsókolt. Keze végig simított a hátamon, és ahol csak hozzám ért megborzongtam. Ezt láthatóan ő is észrevette, mert elmosolyodott csók közbe. A gyomromba pillangók keletkeztek, és úgy éreztem örök társak lesznek mostantól.
Egyik karja a térd hajlatom alá nyúlt, a másik pedig a hátamat támasztotta és felemelt. Mikor kinyitottam a szemem láttam, hogy mosolyog.
- Letennél ? - kértem kedvesen.
- Kívánsága számomra parancs, hölgyem ! - mondta, mire mindketten felnevettünk. - Mit szeretnél csinálni ma? - kérdezte és ujjait az enyémbe kulcsolta.
- Veled lenni ? - kérdeztem.
- Még szép. - mondta komolyan. - De azon kívül? - kérdezte.
- Nem tudom. Legyen meglepetés ! - mondtam és rákacsintottam.
- Oké ! Akkor indulhatunk ? - kérdezte, mire én csak megálltam és rámeredtem.
- Most ? - kérdeztem.
- Aha. - felelte lazán.
- Hát, először sminket kell feltennem. - mondtam, mire elhúzta a száját. - Mi van? - kérdeztem meglepődve.
- Semmi.. Csak nem értem, minek a smink. - mondta és rántott egyet a vállán.
- Ooooké. Akkor nincs smink. De átöltözök ! - mondtam neki.
- Megnézhetem? - kérdezte incselkedve.
Úgy tettem, mint, aki elgondolkozik majd azt mondtam, hogy nem. Mire bánatos kis kutya nézéssel bámult rám, és én beadtam a derekam. Felvettem egy trikót, rá egy farmer boleró szerűséget, egy kék rövid nadrágot, hozzá a kék magassarkúmmal. Míg én gyorsan átöltöztem Harry minden mozdulatomat, minden rezdülésemet figyelte.

- Na mi a helyzet Mr. Styles ? - kérdeztem és nevettem, mert zavarban volt.
- Semmi. - felelte és próbált közömbös hangot megütni, de a hangja másról árulkodott.
- Értem. - mondtam, de még mindig nevettem. - De legalább biztosan tudjuk, hogy nem vagy impotens. - és itt már ő se bírta, elnevette magát.
- Nagyon vicces. - mondta, majd felemelkedett s várakozón rám nézett.
- Mehetünk. - majd tettem pár lépést felé, és előtte meg álltam. - De hova is ? - kérdeztem.
- Meglepetés lesz ! - mondta.
- Ne máár ! - nyafogtam.
- Te kérted. - emlékeztetett. Majd összekulcsolta a kezét az enyémmel és elindultunk.

14. fejezet

Reggel arra ébredtem, hogy Harry nincs mellettem és a ruhái sincsenek ott. Ettől kicsit szomorú lettem, amin magam is meglepődtem, hisz nem szeretem Harry-t. Vagy mégis?
Kimásztam az ágyból és elmentem fürdeni. Hajmosás közben még mindig Harry-n gondolkodtam. Megtörölköztem, de a hajamat nem szárítottam meg. Magam köré tekertem egy törölközőt és kimentem.
Mikor kiléptem az ajtón Harry volt a szobámban, amitől úgy megijedtem, hogy egy nagyot sikítottam, és majd nem el is estem, de sikerült megkapaszkodnom, de ennek következtében a törölköző leesett rólam, éreztem, hogy a fejem paradicsom vörös lesz és gyorsan visszakaptam magamra a törölközőt, de addigra már Harry mindent látott.
- Hé ! Látod ennyire helyes vagyok, hogy a törölközők csak úgy repkednek a lányokról. - mondta és nevetett.
- Marha vicces. - feleltem még mindig égővörös fejjel.
- Jól van, nyugi. Amúgy se láttam semmit. - felelte.
- Tényleg ? - kérdeztem reménykedve.
- Csak vicceltem. Hát persze, hogy mindent láttam. Egyébként jó a... köldök piercinged. - mondta végül és megint csak nevetett.
- Szerencséd, hogy nem mást mondtál ! - fenyegettem.
- Ó, igen ? Miért mit csináltál volna ? - kérdezte incselkedve és közelebb jött.
- Hát.. - kezdtem, de elgondolkodtam. - Nem tudom. - vágtam rá végül. - De az biztos, hogy nem jártál volna jól ! - feleltem.
- Hm. - mondta és még mindig vigyorgott. Most már csak 10 centire volt tőlem, és ez zavarba hozott.
- Izé, szóval miért jöttél fel ? - kérdeztem, kerülve a tekintetét.
- Nem szabad ? - kérdezte még mindig mosolyogva.
- De, csak.. Meglepett, hogy nem voltál az ágyba reggel. - váltottam témát inkább.
- Telefonálnom kellett, és nem akartalak felébreszteni. - mondta és megsimogatta az arcomat.
- Értem, köszönöm. - feleltem. - Esetleg ki mennél, amíg átöltözöm? - kérdeztem.
- Minek ? Már mindent láttam. - felelte és nevetett, mire én az előbb történtek emlékére elpirultam, majd megfogtam egy párnát az ágyról és hozzá vágtam.
- Ezt most mért ? - kérdezte.
- Csak úgy. - feleltem, de közbe nevettem.
- Igen ? Így játszunk ? - kérdezte, és tudtam, hogy készül valamire. Elkezdett csikizni, majd felkapott és az ágyra dobott, és csikizett tovább. Majd abbahagyta és én egyből ellentámadásba lendültem, de lefogta a csuklómat és a fejem fölé szorította. Csak néztem rá, miközben közelebb hajolt, és a mellkasom összeért az övével. Jézusom, meg fog csókolni ? Úristen, Harry meg akar csókolni !!! Becsukta a szemét és még mindig csak közeledett. Az ajka súrolta az enyémet, és akkor ... kopogtak. Ő gyorsan leugrott rólam, én meg csak néztem és nem tudtam elhinni, hogy az imént majdnem megcsókolt, de valaki - csak tudjam meg ki !! - bekopogott. Összeszedtem magam és kiszóltam, hogy ki az és mit akar?
- Nick vagyok. - jött a válasz. - És szeretném, ha megbeszélnénk.
Gondolkodtam a hallottakon és nem tudtam mi tévő legyek.
- Várj egy kicsit ! - szóltam ki végül.
Kivettem a szekrényből egy trikót, fehérneműt és egy rövid nadrágot, majd bementem a fürdőbe, hiszen Harry lehet, hogy mindent látott mégse fogok előtte öltözni. Gyorsan felöltöztem és kifésültem a hajamat is. Majd kimentem a fürdőből és Harry az ágyamon ült. Szóltam Nicknek, hogy jöjjön be és közben neki támaszkodtam a fésülködő asztalomnak. Nyílt az ajtó és belépett Nick. A haja a szokásos kócosságban állt, egy térdig érő strand gatya és egy fehér trikó volt rajta. Belépett, és egy pillanatra megtorpant az ajtüban, amikor meglátta Harryt. Jaaaa, igen Harry.
- Bocsi Hazza, ki mennél egy kicsit. Van egy kis.. hm. megbeszélni valónk Nickkel. - kértem, és igen.. tisztában voltam vele, hogy ez elég kínos.
- Persze. Kint leszek, ha kellenék. - felelte, majd Nickre sandított.
Nick nyelt egy nagyot és láttam rajta, hogy épp egy epés megjegyzést nyel vissza. Hazza kiment és becsukta maga mögött az ajtót.
Nick leült az ágyamra velem szemben. Látszólag zavarban volt, és nem tudott belekezdeni. Nem éreztem dühöt, még is megtudtam volna pofozni. Nem éreztem szomorúságot, még is sírhatnékom volt. Talán ez a legrosszabb.. Mikor nem érzel semmit, csak a hirtelen jött késztetéseket.
- Nos ? - kérdeztem érzelemmentes hangon.
- Én csak .. - ki engedte a levegőt, amit eddig bent tartott. - sajnálom, érted ?
Nem feleltem, így folytatta.
- Nem akartam, hogy megtörténjen. - erre a mondatra horkantottam egyet.. persze nyilván csak a szája úgy oda repült Miley-éhoz.. Nem vette tudomásul a horkantásomat, csak folytatta. - Tényleg sajnálom. Én.. Szeretlek. Érted ? Szeretlek !
- Értem. - feleltem, és örültem, hogy úgy tudtam kimondani ezt az egy szót, hogy nem remegett a hangom.
- Tényleg nagyon sajnálom. Meg tudsz nekem bocsájtani ? - kérdezte, és a hangja szinte könyörgő volt.
Szeretem Nicket, de megcsalt, és én azt nem tűröm el senkitől. Ha ilyen lány lennék akkor még mindig Dáviddal lennék, de nem ilyen vagyok. Nem szeretem, ha átvernek. Ráadásul itt van Harry és olyan aranyos.. Talán lehetne vele valami..
- Igen Nick. Megbocsájtok. - feleltem.
- Tényleg? - kapta fel a szemét, és láttam, hogy csillog a szeme.
- Igen.
Elindult felém és egyik kezével megfogta a derekamat.
- Köszönöm. - hangja nem volt több suttogásnál. Éppen felém hajolt, hogy megcsókoljon, de én kitértem az útjából és odébb álltam egy lépéssel.
- Megbocsájtok, de nem járok veled. Szakítunk. - feleltem.
- De.. De Nessie, én szeretlek ! - mondta, és majdnem sírt.
- Én is, de senkitől nem viselem el, hogy megcsaljon. Az előző barátom is megcsalt, és te is. Miért érdemlem ezt ? - szinte már kiabáltam.
- Erről van szó ? Igen ? Nem véletlen a kis haverodról? - kérdezte és megemelte a hangját.
- Ahhoz neked már semmi közöd ! - feleltem és a már szót erősen megnyomta, hogy érezze a súlyát.
- Szóval miatta van. - felelte.
- Nem Nick ! Miattad van ! - kiáltottam.
Ekkor Harry lépett be az ajtón, nyomában Joe-val és Gabival.
- Hé tesó. Gyere ki oké ? - mondta Joe és megfogta Nick karját, aki lerázta magáról.
- Hogy engedhetted, hogy összeálljon ezzel ?! - kiáltotta Joe-nak és közben lenézte Harryt, aki fél karjával átölelt és vigasztalt.
- Nem ismerek rád ! Hogy tehetted ezt Nikivel ? - kiabálta most már Joe is.
- Kicsim, vidd ki Nicket légyszíves. - kérte Gabi.
- Kimegyek magamtól is. - és kiviharzott az ajtón, és Joe utána ment, de az ajtóban még megállt.
- Ne haragudj rá.. - mondta nekem.
Gabi és Hazza ott maradtak velem, amíg megnyugodtam.

13. fejezet

A taxi haza vitt minket és Harry is bekísért.
- Szóóóóóval. - kezdte Joe miközben leült a kanapéra és Gabit maga mellé húzta. - Hogy is történt ? Vagy is pontosabban mi ?
- Hát miután elmentetek táncolni, Nick azt mondta elmegy "köszön pár ismerősnek" és visszajön. Hozzá tette, hogy siet vissza, és amíg ott álldogáltam egy magamban Harry - intettem a kezemmel felé - oda jött hozzám, és beszélgettünk. Aztán kimentünk a kertbe, oda előre, ahol van a pavilon és pezsgőzgettünk és megint csak beszélgettünk. Mondtam Harrynek, hogy mennem kell, és elindultam megkeresni Nicket. Megkérdeztem Kevint, hogy nem-e látta és azt mondta valamerre a szűk folyosó felé ment. El is mentem arra, majd fel a lépcsőn és ott a folyosón, még csak nem is a szobába, ott volt Nick és épp Miley-val smárolt.
- A szemét.. - sziszegte Harry a foga között.
- És ő mit szólt? - kérdezte Gabi és a száját harapdálta.
- Hát.. Először mikor mentem feléjük és kérdeztem, h Nick?  Erre annyi volt a válasz, hogy Ki az? Aztán ahogy közelebb értem, ő ledermedt és Miley megkérdezte, hogy ki a franc vagyok. Visszakérdeztem Nicktől, hogy Nos Nick, ki is vagyok? Azt válaszolta, hogy a barátnője, és, hogy félre értem a helyzetet. Erre csak annyit mondtam, hogy a volt barátnője, és lefutottam a kertbe. Vissza a pavilonhoz, Hazza ott talált meg és mentünk megkeresni titeket.
- Megölöm ! Megfogom ölni, csak érjen haza. - mondta Joe, és mint végszóra nyílt a bejárati ajtó. De csak Kevin tántorgott be rajta.
- Én is megölöm ! - mondta. Majd elgondolkozott. - De kit is ?
- Az öcsénket. - felelte Joe.
- Hééé ! Sziaaa. - majd kezet nyújtott Harrynek.
- Csáó. - és kezet ráztak. - Ismerjük egymást?
- Nem. Nem hiszem. De számít az valamit? - kérdezte.
- Asszem' nem. - felelte Harry, aztán rántott egyet a vállán.
- És mért öljük meg Frankiet? - kérdezte Kevin.
- Nicket. - helyesbített Joe.
- Mért mit mondtam?
- Hagyjuk. Gyere, aludj inkább. - aztán felkísérte a szobába.
- Hát azt hiszem én is megyek. Hulla vagyok. - felelte egy szomorkás mosoly kíséretében Gabi, és megölelt, de közben a fülembe súgta, hogy Harry állati jól néz ki. Mire mindketten felnevettünk.
- Hallom ám. - felelte Harry, mire Gabi azonnal elpirult és egy gyors jóéjszakáttal felrohant a lépcsőn, de a tetején még visszanézett rám és láttam, hogy nevet.
- Nos.. Köszönöm, hogy vigyáztál rám, és megvigasztaltál ma. - mondtam neki, miközben mosolyogtam.
- Nos.. Igazán nincs mit. - felelte. - Vagy is..
- Igen?
- Kérek egy jóéjt puszit. - mondta és azzal az ellenállhatatlan mosolyával nézett.
- Szóval.. Nem maradsz itt? - kérdeztem, bár nem tudom milyen választ vártam, de szerettem volna a karjaiban elaludni.
- Ha szeretnéd.. - felelte.
- Szeretném.- mondtam mosolyogva, majd megfogtam a kezét és elindultunk a szobámba.
Leült az ágyra, de a kezemet még mindig nem engedte el.
- Átöltözök. De ne less ! - mondtam neki.
- Soha. - felelte kis ártatlanul.
- Akkor csukd be a szemed. - nevettem.
- Oké. - és becsukta.
Gyorsan oda mentem a szekrényhez, és a biztonság kedvéért úgy álltam, hogy az ajtaja pont takarjon, ha még is lesne. Gyorsan levettem a ruhát és belebújtam egy kényelmes, bő combközépig érő pólóba és egy francia bugyit vettem át.
- Kinyithatod. - szóltam neki. - Még lemosom a sminkem. - majd beálltam a ruhásszekrényem elé, amin volt a tükör és elővettem pár pamacsot meg a sminklemosót. 5 perc alatt végeztem. Ez idő alatt Harry csak nézett és követte a mozdulataim a szemével. Befejeztem és elpakoltam a cuccokat aztán befeküdtem az ágyba, és várakozón néztem Harryre.
- Veled alszok? - kérdezte és kicsit megdöbbent, de rögtön AZ a mosoly váltotta fel.
- Ühüm. - feleltem. - De ne számíts semmire! - kötöttem ki a feltételt.
- Értettem asszonyom ! - majd levette a cipőjét, és a nadrágját, és a pólóját. Már épp a boxert tolta volna le, amikor rászóltam. - Nyugi, csak kíváncsi voltam mikor állítasz le. - levette a zokniját és egy szál boxerbe befeküdt mellém.
Rögtön hozzábújtam, ő pedig átölelt. Majd csak nézett.
- Mi az? - kérdeztem, szinte suttogva.
- Nem értem minek a smink.. Így is gyönyörű vagy. - felelte, és úgy nézett, mint, akit elvarázsoltak.
- Öhm, köszönöm. - adtam egy puszit az arcára - Jóéjszakát.
- Jóéjt, gyönyörűségem.
Harry nagyon aranyos volt simogatta a hátam, amíg el nem aludtam és dúdolgatta azt a megnyugtató dallamot.

12. fejezet

- Köszönöm. - és éreztem, hogy lángol az arcom.
- Tudod.. - kezdte. - Édes, ahogy elpirulsz.
- Harry, öhm.. Hazza. Nekem van barátom. - erre nem tudtam mit mondani, szóval jöhetett a valóság, és bár Hazza tényleg őrülten jól néz ki, és azok a zöld szemek, ahw. De nekem ott van Nick, és szeretem.
- Ismerem? - kérdezte, és mintha csalódást véltem volna felfedezni a szemében, de lehet, hogy csak az ital miatt van.
- Nick Jonas.
- Értem.. De azért beszélgetnünk szabad, ugye? - és megint rám villantotta AZT a mosolyt.
- Nem. Igen. Vagy is, de. Persze. - hebegtem össze-vissza, mint egy 12 éves kislány.
- Zavarban vagy, Nessie. Ez tetszik. - és a száját féloldalas mosolyra húzta.
- Én nem, csak. Ööö. Iszunk valamit ? - nem igaz, hogy még egy 'idegen' is átlát rajtam.
- Aha. - és felnevetett. - Egy pillanat és jövök.
Amíg elment addig próbáltam lehiggadni. Most komolyan egy srác mióta tud így zavarba hozni? És még is mi a francért akarom megcsókolni ? Nessie, nyugi. Szuuuu-szááá.
- Itt is vagyok. - mondta Harry, és az egyik poharat nekem nyújtotta. Ám az üres volt. Kérdőn néztem rá, mire a háta mögül elővett egy üveg pezsgőt. - Gondoltam kimegyünk egy kicsit beszélgetni. - és ártatlanul mosolygott.
- Rendben. - Adtam be a derekam. - De csak egy kicsit !
- Csak egy kicsit. - mondta és rám kacsintott.
Kimentünk a bejárati ajtón és elsétáltunk az elég terebélyes kertben, majd leültünk egy pavilon szerűség alá.
- Tölthetek? - kérdezte.
- Persze.
Töltött mindkettőnknek egy kis pezsgőt, majd rám nézett.
- Mi van? - kérdeztem, és éreztem, hogy megint elpirulok.
Megrázta a fejét, mintha valamit el akarna onnan tüntetni.
- Mire koccintsunk? - kérdezte.
- Öö.. A megismerkedésünkre? - kérdeztem, és felnevettem.
- Hát, végül is.. Oké. - és ő is nevetett.
Koccintottunk majd belekortyoltam a pezsgőbe.
- Mmm. Ez finom.
- Örülök, hogy ízlik. Tudod mi finom még? - kérdezte, és szája ravasz mosolyra görbült.
- Nem, micsoda? - kérdeztem őszinte kíváncsisággal.
- A csókom. - bökte ki egyszerűen.
Elkezdtem nevetni, mire ő zavarodottan nézett rám.
- Mi az? - kérdezte.
De én csak nevettem tovább, türelmesen várta míg befejezem aztán kérdőn rám nézett.
- Semmi. - feleltem, és még mindig kuncogtam. - Csak ez annyira várható volt, én meg bedőltem neki.
- Várható? - kérdezte, és látszólag kissé megsértődött.
- Jajj, ne értsd félre.. - kezdtem, mikor megláttam milyen bánatos fejet vág. - Aranyos volt.
- Köszönöm. - mondta, mint, aki biztos volt benne, hogy ezt a hatást éri el.
Kis csend következett, míg mindketten ittunk a pezsgőből. Harry fogta magát és átült mellém. Kérdőn ránéztem.
- Mi van? Nem ülhetek melléd? - kérdezte ledöbbenve, de a szája sarkában mosoly bújkált. - Csak, mert szólj.. - mondta és felállt.
- Neem, semmi baj. - mondtam és visszahúztam.
Így a feje elég közel került hozzám, mire én elkaptam a fejem és ittam a pezsgőből.
- Nessie.. - kezdte.
- Igen? - és oda fordultam, most még közelebb volt, és egyre csak közeledett. Az orrunk már összeért, és a szánkat is csak milliméterek választották el. Elképzeltem, ahogy a puha ajka az enyémhez és és a nyele kutakodón a számba megy. De nem szabadott. Hirtelen felálltam, mire hátrahőkölt.
- Ne haragudj, de.. - dadogtam. - De mennem kell.
- Várj Nessie ! Legalább a számodat add meg.
De nem álltam meg. Csak mentem tovább, azzal a szándékkal, hogy megkeresem Nicket és szólok neki, hogy menjünk haza.
Bementem a házba, ahol a zene még mindig iszonyatosan hangos volt. Hogy hogy ez nem tűnt fel az elmúlt fél órában?! A nappali és hall részben nem volt. Kevint találtam meg a kanapén és éppen egy lánnyal beszélgetett.
- Kev ! - rám nézett. - Bocs, nem akarlak zavarni, de nem láttad Nicket? - kérdeztem.
- Assziszem' arra ment. - mutatott egy szűk folyosó felé. - Vagy arra. - mutatott ki a kert hátsó részéhez, a medencéhez.
- Oké, kössz. - majd választ sem várva elsiettem, amerre először mutatott.
Végigmentem a szűk folyosón, majd elfordultam jobbra, mert úgy láttam balra a mosdó van. Felmentem a lépcsőn, ahol szintén egy folyosó volt pár ajtóval. Ahogy felértem a lépcsőn balra néztem - sehol senki. De mikor jobbra néztem mocorgást láttam, de nem láttam pontosan csak halvány foltokat, mintha két ember smárolt volna, de nem vagyok benne biztos, mert ittas is voltam és sötét is volt egy kicsit. Nem volt mit tenni, elindultam arra.
- Nick? - kérdeztem.
- Ki az? - kérdezett vissza, ami meglepett, mármitn nem az, hogy visszakérdezett, hanem, hogy nem ismerte meg a hangomat. Hallottam a hangján, hogy többet ivott a kelleténél, és egy csaj volt vele. Ahogy közelebb mentem láttam, hogy nem egy 'szimpla lány', hanem Miley Cyrus, és épp Nick nyakába volt akasztva a keze, és a nyakát csókolgatta. Miley elszakadt Nicktől és rám nézett.
- Ez meg ki a franc? - és a nyelve akadozott beszéd közben.
- Nos Nick? Ki vagyok én? - a könnyeimmel küszködtem.
- A barátnőm.. - felelte elhaló hangon. - Nessie, félre érted.. - kezdte volna, de félbe szakítottam.
- A volt barátnőd. - a könnyeim eleredtek és lefutottam a lépcsőn, ki a szabadba. Vissza a pavilonhoz, annak reményében, hogy Harry még ott van. De nem volt ott. Így csalódva, de oda mentem és leültem. Lehajtottam az asztalra a fejem és csak zokogtam. Pár perc múlva valaki finoman megérintette a vállamat.
- Hagyjál ! - mondtam és csak tovább zokogtam.
- Hé, hé. Nyugi. - mondta Hazza. - Csak én vagyok az. Ennyire ne legyél szomorú, hogy nem voltam itt.
A kis poénjára nem reagáltam, csak sírtam tovább. Harry maga felé fordított és a mellkasához vonta a fejemet, félkarjával átölelte a vállamat, míg dúdolgatott valami lassú számot, amitől 10 perc múlva megnyugodtam, és a könnyeim elapadtak... legalább is egyenlőre úgy tűnt.
- Köszönöm. - mondtam, majd felegyenesedtem és egy puszit nyomtam az arcára.
- Mi történt? - kérdezte aggódva, miközben a kezébe fogta az arcomat és a hüvelykujjával letörölte a könnyeimet. Erre a kis kedves gesztusra halványan ugyan, de elmosolyodtam.
- Nick.. - kezdtem, de még mindig szaggatottan vettem a levegőt. - megcsalt. - ahogyan kimondtam ezt a szót újra eltört a mécses, és a könnyeim megint hullottak. Ennyit az elapadásról gondoltam magamban.
- A szemét. - és arca grimaszba torzult. Meglepett, hogy ennyire felhúzta magát. - Akarod, hogy beverjek neki egyet?
Döbbenten meredtem rá.
- Mi van?
- Miért vagy ideges? - kérdeztem megilletődve.
- Mert nem fogja fel, hogy milyen kincset veszített .. és ez felidegesít.
- Köszönöm. - majd adtam neki még egy puszit az arcára és elmosolyodtam.
- Mit? - kérdezte.
- Mindent. - felálltam és megtörölgettem a szememet. - Megkeresem a barátnőmet és hazamegyek.
- Akarod, hogy veled menjek? Mármint, hogy csak elkísérlek titeket.. Utána haza mennék természetesen. Ha úgy akarod. - és rám nézett.
- Igen, megköszönném. - ő is feltápászkodott és megfogta a kezemet, majd rám pillantott mintegy beleegyezést kérve, mire én bólintottam.
Míg befele mentünk elgondolkodtam. Itt ez a srác, aki alig ismer, nem tud rólam semmit, és még is kedvel, megvigasztal és úgy érzem tetszem neki. De itt volt Nick. Aki megcsalt engem és ez fáj.. Nagyon fáj. Úgy érzem belül darabokra estem. Dávidtól is ezt kaptam. Miért? Mit csinálok rosszul? Beértünk az ajtón és ez véget vetett az önmarcangolásomnak.
- Hol lehet a barátnőd? - kérdezte Harry.
- Fogalmam sincs. - feleltem és elkeseredettségemben egy könnycsepp futott végig az arcomon.
- Hé ! Ne sírj, édes. - a hangja őszintén szomorúan csengett, és talán egy kis aggodalom vegyült mellé. - Megkeressük oké? - csak bólintani tudtam.
Kimentünk a kertbe, ahol megláttam Gabit, aki épp Joe-ba volt gubancolódva.
- Khm. - köszörülte meg a torkát Hazza, mire a szerelmes pár felnézett.
- Parancsolsz? - kérdezte Joe kelletlenül.
Kiléptem Harry mögül és Gabi egyből felpattant, gondolom szörnyen festhettem.
- Mi történt Ness? Mi a baj? - kérdezte Gabi aggódva.
- Mi tettél vele, te? - kérdezte Joe, Harryre nézve.
- Hé, öreg. Nem én voltam, hanem a kedves kis tesód. - felelte enyhe undorral a hangjába.
- Megölöm ! - mondta Joe. - Mit csinált ?
- Megcsalta. - válaszolt helyettem Harry.
Erre Joenak és Gabinak leesett az álla.
- Hogy, vagy mi vagy.. he? - kérdezte Gabi, és totál ki volt akadva.
- Majd elmesélem, de nem mehetnénk haza? - kérdeztem, egy kicsit kínosan. - Nem akarok itt lenni.
- Gyere. - mondta Hazza és átölelt. Gabi és Joe kézen fogva jöttek utánunk. Kimentünk a ház elé, és hívtunk egy taxit.

11. fejezet

- Hú, hát ez nagyon jó ! - öleltem meg Gabit. - Nagyon köszi.
- Igazán nincs mit. - felelte és egy puszit nyomott az arcomra.
- De.. hogy hogy vettetek ilyen partys cuccokat? - kérdeztem.
- Hát, szóval Kevin értesült, hogy Miley bulit rendez és meghívott minket is.. Ezért gondoltam, hogy veszek pár cuccot magunknak, hiszen Miley-hoz nem állíthatunk be akármibe.. - mondta, majd sietve hozzá tette - de persze, erről előbb meg akartunk titeket kérdezni.
- Tényleg ? Joe-val pont ugyanezt gondoltuk ! Mármint, hogy megkérdezünk titeket. - feleltem lelkesen.
- Ez tök jó. - mondta Gabi és felkacagott.
A nap további része készülődéssel telt, és mire észbe kaptunk már kopogtak az ajtónkon a fiúk, hogy indulni kéne.
- Már is? - kérdeztem.
- De hát még csak.. - elkezdte keresgélni a telefonját. - Jézusom ! Fél 9 van.
- Ezt nem mondod komolyan? - néztem rá, kikerekedett szemekkel.
- De. - mondta Nick, miközben benyitott. - Azta..! - mondta, mikor belépett és meglátott minket.
- Kitettünk magunkért. - feleltem és összemosolyogtunk Gabival.
- Mást is kitettetek. - felelte Joe, aki épp akkor lépett be.
- Haha. - felelte Gabi.
- Indulhatunk? - kérdezte Kevin.
- Persze. - mondtuk egyszerre Gabival.
Lementünk mindannyian és beszálltunk a limuzinba. Körülbelül fél órát utaztunk, mikor a sofőr hátraszólt, hogy megérkeztünk. Ez a fél óra hamar eltelt, ugyanis pezsgőzgettünk és beszélgettünk. Ahogy beléptünk a házba, amit csöngetés után egy pincér nyitott ki, észrevettük, hogy nem vicceltek. Tényleg rengeteg ember van itt, és legfőképp híresség. Miley háza hatalmas volt, és ahogy beljebb mentünk megláttuk, hogy a kertben is folyik a buli. A zene olyan hangosan dübörgött, hogy csoda volt, hogy az ablakok még egyben voltak.
- Jól van. Akkor vegyüljünk el! - kiabálta Kevin, majd meglátott egy csinos lányt és el is tűnt.
Joe csak a fejét rázta, míg Nick nevetett.
Épp egy pincér ért mellénk, majd a piákkal teli tálcát felén nyújtotta, mindenki levett egyet, majd megköszöntük.
- Mi ez? - kérdezte Gabi.
Joe beleszagolt. - Fhuuu, ez egy erős kis vodka.
- Egyszerre? - kérdeztem.
- Hajrá ! - mondta Nick.
- Egészségünkre. - Joe megemelte a poharát, majd mi is és lehúztuk.
- Hú ez kemény. - mondta Gabi és megrázta a fejét.
- Gabi táncolunk ?
- Persze, Joe ! - felelte lelkesen Gabi, mire Joe megfogta a kezét és a tömeg felé húzta, de a barátnőm még hátra nézett és vigyorogva feltartotta hüvelykujját.
- Mindjárt jövök. - mondta Nick és megcsókolt.
- Hová mész? - kérdeztem.
- Csak köszönök pár.. ismerősnek. Mindjárt itt vagyok. - felelte.
Csak álltam ott és gondolkoztam, hogy most mit csináljak. Elvettem még egy italt a mellettem elhaladó pincértől, és miközben az italomat iszogattam a szememmel a tömeget pásztáztam. Rengeteg híresség gyűlt össze itt. A vadul táncoló tömegben láttam Gabiékat, akiknek a szájuk meglehetősen közel volt, hát mindenesetre szurkolok nekik és akarva-akaratlanul el is mosolyodtam.
- Szia vigyori. - köszönt rám egy srác, aki nagyon ismerősnek tűnt, de nem tudtam honnan.
- Öhm, hello. Ismerlek? - kérdeztem szégyenlősen.
- Had mutatkozzam be. Harold Styles, de inkább csak Harry vagy Hazza. - mosolygott, és hú lányok ! Elhihetitek, hogy ilyen gyönyörű mosolyt még nem láttam.
- Kovács Nikolett, de hívj inkább Nessie-nek. - mondtam, és egy pillanatra kínos csend következett, majd felkiáltottam. - Tudom ki vagy !
- Igen ? - kérdezett vissza, és közben nevetett.
- Aha, te vagy az az énekes másik 4 sráccal. A.. hogy is hívják. One Direction. Igen, ez az.
- Talált-süllyedt. Én is tudom ki vagy. - felelte sármosan és éreztem, hogy belepirulok.
- Igen ? - kérdeztem vissza, ahogyan ő tette az előbb.
- Aha, te vagy a leggyönyörűbb lány, akit valaha láttam. - felelte.