33. fejezet

Sziasztoook ! Végre meghoztam az új részt :) Köszönöm az előző fejezethez a 8 komit.. ^^ <3 Jól esett..c: Szintén, mint mindig mostanában, 2 komment után jön a következő rész :) 
♥Hope You Like It ! ♥

Ismeretlen szám
"Gyere le a nappaliba.. Van egy meglepetésem. Xx"

Elolvastam az sms-t és egyből kipattant a szememből az álom. Kíváncsi voltam, de ugyanakkor az ágy és a mellettem békésen szuszogó Niall látványa szinte könyörgött, hogy feküdjek vissza. Végül a kíváncsiság győzött, így lementem úgy, ahogy voltam pizsamába. Mikor leértem nem volt ott senki, így leültem és gondolkodtam, majd valaki befogta a szemeimet, hátulról, és a fülembe suttogott.
- Ssssh. Csak én vagyok. - mondta a férfihang.
- Szia Drake. - suttogtam neki én is vissza. Elvette a kezét a szemeim elől, majd megkerülte a kanapét és leült mellém.
- Szia. - suttogta, majd elmosolyodott.
- Mi volt a meglepetés, amiért hajnali - rá néztem a telefonomra - 4 órakor lehívtál a nappaliba ? - kérdeztem.
- Igazából csak szerettelek volna látni.. - mondta és elég zaavrban volt, így álmosan és kócosan inkább hasonlított egy kisfiúra, mint a napközbeni önmagára. Mind a kettő nagyon tetszett, és hihetetlen édes volt.
- Ééértem. - mondtam, majd fáradtan rámosolyogtam, és rádőltem a vállára. Pár másodperc múlva az ölébe húzott, szóval a fejem már a mellkasán pihent és a hevesen dobogó szívverését hallgattam. - Miért dobog ilyen gyorsan a szíved ? - suttogtam szinte félálomban.
- Mert velem vagy.. - mondta lehelve a szavakat. Felnéztem rá és láttam, hogy a szeme a számat fürkészi, mintha azok csak a puszta gondolattól is az ő ajkain teremnének. Egyre közelebb jött és maximum egy milliméter lehetett az ajkain között, amikor megállt. Éreztem a forró leheletét, ami szinte már zihálás volt, éreztem, hogy ő is akarja, és én is akartam. Nem tudom, hogy a fejem volt kótyagos, mert félálomban voltam, vagy mi történhetett, de akartam. Még is eszembe jutott Lindsay.. és Niall. Nem, ezt nem tehetjük.
- Állj. - mondtam egy kicsit hangosabban, majd elhúztam a fejem és kiszálltam az öléből. Értetlenül nézett rám. - Ne haragudj, de Lindsay.. - kezdtem, de közbevágott.
- Lindsay ? Ugyan már.. Te is tudod, hogy újabban Zayn tetszik neki. - mondta egy enyhe fintorral az arcán, mintha undorodna. - Nem inkább Niallről van szó ? - kérdezte, és mélyen a szemembe nézett, és szinte fogságba ejtett velük. Lerogytam a kanapéra mellé, egy kis távolságot megtartva, majd lassan bólintottam.
- De igen.. - suttogtam. - Ő is.
- Értem.. - mondta keserűen. - Akkor ne haragudj. - mondta kedvesen. - Csak reméltem, hogy.. - kezdte, de megrázta a fejét. - Hagyjuk. - mondta, majd rám mosolygott.
- Köszönöm. - mondtam neki, majd visszamosolyogtam és adtam egy puszit az arcára.
- Ilyeneket ne csinálj, mert még  végén meggondolom magam. - mondta nevetve. - Na menj aludni. - mondta kedvesen.
- És te ? - kérdeztem.
- Majd megyek én is. - mondta.
- Rendben.. - mondtam, majd elindultam a lépcsőn. Amikor a felénél járhattam Drake utánam szólt.
- Nessie.
- Igen ? - kérdeztem félig visszafordulva.
- Legyetek boldogok ! - mondta.
- Köszönöm Drake.. Szép álmokat. - mondtam, majd elmosolyodtam és vissza indultam Niall mellé. Azt hiszem ez kellett, hogy megtudjam. Tényleg szeretem Niallt.
Visszafeküdtem a szőke hercegem mellé, és hozzábújtam. Nem kelt fel, csak fél karjával átölelt. Álombeli reakció.. - gondoltam magamban, majd elnyomott az álom.

****

Reggel arra ébredtem, hogy Niall simogat. Élveztem még pár percig, majd kinyitottam a szememet.
- Jó reggelt. - suttogta, mikor meglátta, hogy ébredezem.
- Neked is. - suttogtam rekedten.

- Tudtad, hogy reggelente még gyönyörűbb vagy ? - kérdezte.
- Köszönöm.. - mondtam neki, és éreztem, hogy elpirulok.

- Ne köszönd az igazságot. - mondta kedvesen.
- Niall.. Én.. öö.. - kezdtem. - Szeretnék beszélni veled. - nyögtem ki végül.
- Miről ? - kérdezte aggódón.
- Nyugodj meg.. Semmi rossz dolog.. Vagy is szerintem. Kettőnkről szeretnék beszélni. - mondtam neki. Felcsillantak a szemei, de az arcára nyugodt kifejezést öltött.

- Szóval.. - kezdtem, majd felültem, hogy a szemébe nézhessek és, hogy egy kis időt nyerjek. - Én nagyon kedvellek téged.. Talán a kedvellek elég gyenge kifejezés, szóval.. uhm. Szeretlek téged, és tudom, hogy mit beszéltünk meg, de Harry eléggé rákattant Medyre, szóval.. azt gondoltam, hogy talán.. - nem tudtam, hogy fejezzem be a mondatot, de nem is volt rá szükség, ugyanis Niall megcsókolt. Még mindig ugyanolyan jól csókol, így hagytam hagy vigyen magával az érzelemhullám és a karomat átkulcsoltam a nyakán, ő pedig a derekamra tette a kezét. Mikor elváltunk én szólaltam meg elsőként.
- Ez életem legjobb reggele. - mondtam neki, a homlokomat az ő homlokának támasztva.
- Egyetértek. - mondta, majd újra megcsókolt.
- Mennyi az idő ? - kérdezte, amikor egy újabb csók után váltunk szét.
- Fél 12 körül. - mondta mosolyogva.
- Lemegyünk enni ? - kérdeztük egyszerre, majd mindketten elnevettük magunkat. 

Kimásztunk az ágyból és Niall adott nekem egy mackó nadrágot, ami kicsit nagy volt rám, de nem érdekelt, főleg, hogy hiperkényelmes volt. Ő is felvett egy nadrágot, meg egy trikót, majd megfogta a kezemet és lesétáltunk a konyhába... Boldogan, szerelmesen és éhesen.