2012. augusztus 13., hétfő

22. fejezet

*Niall szemszöge*
Ebbe a csókba mindent beleadtam. A reményemet, a szomorúságomat, a boldogságomat és az életemet is.

*Nessie szemszöge*
Niall fantasztikusan csókol és teljesen átadtam magam ennek az érzésnek. De aztán pár másodperc múlva, mikor a hajamba túrt, rájöttem, hogy nekünk ezt nem szabad. Én Harryvel járok, és őt szeretem. Ez a csók.. Ez a csók egy kis semmiség. Persze ez nem igaz, mert abban a percben az a csók volt minden. Elhúzodtam, mert a józan ész győzött.
- Ne haragudj, én.. nekem ezt nem szabadott volna. Én Harry-t szeretem.
- Tudom, de, ha ezt nem teszem meg életem végéig bántam volna.. És tudom, hogy ez nem csak - nyomta meg a 'csak' szócskát - egy csók volt, és ezt te is tudod. Nessie.. - kezdte, majd megfogta a kezemet és a mellkasára tette - ..Érzed ezt ? Ez miattad.. érted dobog így.
- Niall.. én, én nem tudok mit mondani.
- Nem is kell. - felelte szomorú mosollyal az ajkán.
- Nekem rendeznem kell a dolgokat Harry-vel és én nem tudom, hogy..
- Ness, nyugi. Nem érdekes. - mondta, de láttam rajta, hogy a nyugodtságot csak magára erőlteti.
- Köszönöm. - suttogtam. - Nekem most mennem kell. Köszönöm a.. reggelit. - mosolyodtam el.
- Máskor is. - felelte, majd mindketten felálltunk és megöleltük egymást. Ő Elindult az egyik irányba én pedig a másikba. Gabihoz indultam, vagyis haza, de előtte, mivel útba esett a kórház beugrottam Nickhez.
A recepción nem kérdeztek semmit, mivel már ismernek. Besétáltam a szobába és leültem Nick ágya melletti székre. Még mindig rettenetesen rosszul nézett ki, de az orvosok azt mondták stabil az állapota. Minden nap megpróbáltam bejönni hozzá, és beszéltem hozzá. Reméltem, hogy ez segít, hogy tudja, én itt vagyok mellette mindig. Beszélgettem vele egy fél órát, vagyis pontosabban magamban beszélgettem, majd elbúcsúztam.

*********

Bementem az ajtón, majd ledobtam magam a nappaliba a kanapéra. Hallottam, hogy valaki lejön a lépcsőn és felültem. Gabi volt az.
- Szia. - mondtam szomorúan.
- Szia.. héé. Miért lóg az orrod? - kérdezte, majd lesietett a lépcsőn és leült mellém.
- Minden olyan nehéz.. és bonyolult.
- Ilyen az élet, drágám.. - mondta kedvesen.
- Tudom, de.. - kezdtem, de nem tudtam mit mondjak ezért lógva hagytam a mondatot.
- Mi történt ? - kérdezte.
- Sok minden.. Nagyon sok minden.
- De, hát nem láttalak olyan régen. - mondta nevetve.
- Az tény. Akkor láttál utoljára, amikor elájultam a hisztérikus rohamomban Nick-nél. - válaszképpen bólintott. - A kórházban ébredtem fel, és Niall ült mellettem. 
- Niall? - kérdezte meglepetten.
- Aha. Szóval.. Ott ült mellettem és simogatta a kezemet. Elmondta, hogy miért vagyok ott, ahol, meg, hogy Harrynek el kellett mennie és ezért van itt ő. Majd jött a nővér, kivette az infúziót a kezemből és mondta, hogy távozhatok. El küldtem Niallt egy pillanatra, mert még bementem Nickhez. Beszéltem hozzá. Azt mondtam, hogy sajnálom, ami történt vele, és azt is, ami velünk. Kértem, hogy ébredjen fel, majd mondtam neki, hogy szeretem és arcon pusziltam. Mikor megfordultam Harry állt az ajtóban egy nagy csokor virággal, és könnyes szemekkel. Minden szavamat hallotta.. csak annyit kérdezett, hogy miért, mire én elkezdtem mondani, hogy nem úgy szeretem Nicket, de csak megrázta a fejét és elment, a virágot pedig a kukába dobta. utána kiáltottam, de nem fordult meg.. Kivettem a virágot a szemetesből és elkezdtem sírni, miközben leültem a földre. Niall akkor jött vissza és felszedett a földről, majd haza akart hozni, de mivel én elaludtam hozzájuk vitt. Felkeltem és éppen Zayn veszekedett az ágyam mellett suttogva Niallel. Mikor látták, hogy felébredtem akkor Zayn kiment és Niall kérdezte, hogy nem vagyok-e éhes. Mivel igent mondtam, ezért lementünk és Zayn végig dühösen nézett rám. Elmentünk a Nando's-ba enni, ahol összeszólalkoztam egy rajongóval. Niall kivitt onnan és leültünk egy padra, a parkban. Beszélgettünk.. és megcsókolt. 
- Várj ! Niall megcsókolt ? - kérdezte és láthatóan meglepődött. Csak bólintani tudtam. - Zaynnel, majd én beszélek.. Őt lerendezem bármi baja is van.
- Az a baja, hogy Niall szeret engem.
- Óóó.. - felelte.
Megint elkezdtem sírni, és Gabi magához ölelt, míg én csak sírtam és sírtam. Hosszú idő után befejeztem, és Gabi javaslatára a szobámba mentem és lefeküdtem aludni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése